Szilágyi Ferenc Hubart:

Külön úton

Bár a szürkét feketének látom,
mely szemedben már majdnem fehér,
nem ok rá, hogy ne legyél barátom,
szitokszó az én számból nem ér!
 
Célunk közös, ugyanaz az álom
hajt bennünket, mint titkos erő;
által árkon, bokron, hét határon,
vajon melyik út lesz a nyerő?
 
Magamnak úgy szorítok, mint néked,
szebb jövő vár reánk, a Remélt,
alázattal rójuk az igéket,
szent akarat ér majd végre célt!
 
Tudom én, hogy Istené a hála,
hogyha révbe előtted jutok,
de fogadom, bármi is az ára,
tárt karokkal elibéd futok.

Ám ha mégis tiéd lesz a pálma,
csak boldogan lobogtasd felém,
hisz az álmunk kettőnk közös álma,
új erőt az csepegtet belém.

2013. okt. 25.