Szellemkastély
Szilágyi Ferenc Hubart:
Szellemkastély
Szerencse is kell, hiába!
Mindig vonzott a Nyugat,
s lám, a ködös Skóciába
nyertem turistautat.
Szellemkastély – vendégszoba.
Kulcsát elvesztette rég,
vagy eldugták. Vajon hova?
S megtalálni nem elég!
Nekem ide be kell mennem,
tapogatom a falat…
Sanda gyanú kél most bennem:
„kulcs a lábtörlő alatt”.
Macskasírás – úgy nyikordul,
többszáz éves az a zár,
hol a szellem, mint egy zord úr
a kulcslyukon hazajár.
Belépek én, jámbor lélek.
A múlt itt kísérti meg
a turistát, én is félek.
Benn a sötét tér rideg.
Lámpa nem ég, gyertyám sincsen,
ez itt a lét határa!
Egyébre volt gondom, mintsem
fáklyára, meg gyufára…
*
No, hát akkor gyújtsunk villanyt:
özönlik a tünde fény,
s a kastélyból már elillant
a sok szánalmas, szegény,
gyáva kriptaszökevény.
2015. jan. 25.
|
|