A Tisza árterén
a dermedt folyó
sajgó rejtekén
fák közé tekergőzött
a fény
tegnap volt hullámok
fagyott árnyék-gerincén
piszkosezüst grillázstükör
ráléptem tétován
reccsent a jég
rajta repedések
szívemen hajszálerek
fák közt a fény
szemembe vágott
fénybe fogott jég
jégbe fogott fény
táncukban
halk mozdulat
voltam
s hasadtam én is
jég alatt alvó
remény
egymásba vesztünk
a folyó meg én
s a nap
alvadt aranytál
az ég köldökén
s asszony-magamon
átzuhant a fény.
