:
színtelen
szagtalan
íztelen
hangtalan
nesztelen
semmilyen
gyűrjük
s elillan
észrevétlen
bomlik
monoton
percekre
bontva
mint
hamu
szürke
élettelen
rózsa
ám ha
hirtelen
odaátra
hull alá
a lelked
s rettenve
épp csak
pillanatra
halálba
dermed
s a túlparti
homályból
visszaszáll
mert
időt
kapott
cseppnyi
kegyelmet
ím
akkor
bomlik
ezer
színben
édes
feslő
illata
s győz
az élet
színpompás
diadalmas
szimfóniája
mert
a halál
árnyék
völgyében
öltött testet
a Fény maga
az Élet
olvadó
arany
zamata!
(30 szó a szövegben) (934 olvasás)
