esőtáncos fénytékozló lepkedalnok
nem volt
költői estem
de sokszor
földre estem
volt pár( t)esti
esetem
de nemigen
értettem
hol a határ
a lelkem
között
(na, és a testem)
esetlenül
szerettem
testetlen
szerelmeskedtem
ez van
ez az esetem
nincs most se
írói estem
sete-suta
esetlen
fetrengek egy
veremben
egy sötét
táncteremben
esek-kelek
esteledek
főnix-rendben
cseperedek
esőtáncos
fénytékozló
lepkedalnok
életemmel
Végtelennel
szeretkezek
Másik felem
nem keresem
itt van velem
testetlenül
esetlenül
Léleklánggal
lázbantartva
lángbafogva
íme
az én esetem
estem
testem
mesketém
fehéren és feketén
csitt, csituljak
végre már
s ha némulok
szólj helyettem
sikolts
titkos
Tűzmadár!
|
|