Erős voltam
s szilaj mindig
lenge ruhában
könnyed szívvel
vágtam át
az Élettenger
komor hullámait
meg nem alkudtam
gonosz se voltam
kerestem a Jót
magam szétosztottam
s így még több lettem
s jöttél Te
mint izzó Vihar
s bár aranyszálaidból
hatalmas erőt nyerek
néha szinte elveszek
egyszerre vagy
koronám keresztem
szívem a szívedbe
lényem a lényedbe
olvadt
bíbor szirtjeim
zafír mélyeidbe
zuhannak
de semmit se bánok!
mert halhatatlanná
tesz minket ez
a gyötrelmes-gyönyörű
kegyelem