:
Hittem benned
Hittem, hogy a mosoly az arcodon
csoda, ami engem illet.
Hittem, hogy ilyen a mesében se volt
csak egy angyal hozzám tévedt.
Hittem, hogy öregkoromban is így,
szeretve nézel majd rám,
s remegő kezem lágyan csitítod el,
a tiédbe teszed kedvesen.
Hittem, hogy körbeutazzuk a világot,
hogy elválaszthatatlanok
vagyunk. S mikor naplementét lopunk,
boldogan öledbe simulok.
Hittem, ez örökké tart, ha néha fáj is
de csalódnom kellett:
elmentél. Szívem ezer sebből vérzik;
mesénknek vége lett.
(mégis talpraállok, mert valami húz,
s megyek egyedül tovább az ismeretlenbe
pedig leginkább csak feküdnék a porban...)
(95 szó a szövegben) (914 olvasás)
