Veled örökre Veled örökre Szikrát szór szemembe az őszi napfény, Hűs szellő simítja arcomon selymét. Lágyan ölelj, szoríts magadhoz, Drága! Zárd be karjaidba őszülő vágyam! Sokszor úgy izzott, sajgott a lelkemben, mikor hibáim olvastad fejemre. Inkább korbács tépje, szaggassa testem, minthogy elviseljem tekintetedet! Magamhoz ölellek, szívem úgy dobog. Adj többet magadból, had legyek boldog! Adj kicsit többet a végtelen idődből! Had legyek e létben veled, örökkön… 2013. október 12. Az írás megjelentetője: Fullextra.hu http://www.fullextra.hu Az írásmű webcíme: http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=34544