[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 633
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 633


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Cím: "Szellemi párbaj..."
Szerző: zseva - Zsolt Józsefné
(10-21-2013 @ 09:25 am)

:

Na te okos!? Entellektüel!... (Értelmiségi)... Sok diplomás... vagy még egy sincs? Minek nevezzelek? Anonim!? Etikátlan?... Inkább idézlek...

Hol élted meg te... 1951 telét?... Vagy, ha velem közel azonos korú vagy, tudnod kéne mit jelentett az az idő. Másoknak meg mást.

Egy kis település rideg, hideg közegében, ahol még talán a madár se járt, láttam meg a napvilágot. Vagy talán - szerinted - a gólya hozott?... Mert én ezt megtudtam, igaz csak évek múltán..., hogy mégsem ő, mert tél volt.

Azzal, hogy megszülettem, talán sokáig elhittem, engem tényleg ő hozott, a gólya és nem a jó édes Anyám?! De nem gondolod, hogy sok-sok évvel az után, hogy megtudtam, hová is csöppentett valójában?... Nem sok választást hagyott maga után az élet?

Hogy a szülőföldemet becsülnöm kell-e, az nem kérdés. Azt először talán mesékből, de sokkalta később nem csak a saját bőrömön keresztül, de megtapasztaltam..., mint ahogy mások is, gondolom.

A szülő anyám minden becsületet megérdemel - ha én nem is - hogy egyáltalán a világra tudott hozni! Ezért azt mondom, ha engem bántasz, őt bántod!

Azok a körülmények, melyek azt, hogy egyáltalán itt vagyok, lehetővé tették, előttem és utánam a többieket, a testvéreimet, azok sem értek fel az ő egyedüli nagyságával, az én anyám akaratával, hogy másokat, majd engem e világra hozott. Megszenvedte. Jöttek, jöttünk, ha akartuk, ha nem.

Nem gondolod, hogy kb. hatvan év távlatából enyhén szólva is durva kritikát fogalmazol meg alkalmanként, visszatérően, nem kiműveltséged birtokában érezteted a hovatartozásomat, a szellemi képességeimre utalásaiddal, sértő kifejezésmód használatával, hogy alul maradok a te elvárásaidtól..., a tiédtől?... Miért? Ki vagy te?
Tőled ki kérte azt számon, hogy nem egy entellektüel (értelmiségi) egy diplomás vagy? Ez elég béna dolog és durva, - nem gondolod, másokkal szemben ezt éreztetni?

Miért is? Tedd fel magadnak a kérdést...

Úgyhogy ne kérj tőlem számon olyat, amit magadtól sem tudsz, vagy ha úgy gondolod, hogy naponta a tükörbe kell nézned, néznem, majd az megmutatja, akkor sűrűn nézz bele. Neked talán sikerül választ kapnod arra a kérdésre, ki is vagy te valójában? Aki megmondhatod másoknak, hogy kicsoda ő?

*
Idézlek: ".... De nagyon etikátlan lenne ha olyan emberrel vívnék szellemi párbajt, akinek nincs fegyvere!" Ez ne legyen a te gondod. Eszembe sincs bármiféle párbajt vívni veled, vagy másokkal. Ez a cikk a válaszom erre, az egyedüli, az írás fegyverével.





(369 szó a szövegben)    (427 olvasás)   Nyomtatható változat


  

[ Vissza: zseva - Zsolt Józsefné | Művek listája ]

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.23 Seconds