Bízni egy emberben, akinek a becsülete maradhatott volna meg egyedül, de azt is időközben elvesztette. Ha már az sem volt? Ki mondja ezt ki? Ha magad a saját bőrödön érzed, hogy ez mégsem lenne így teljesen igaz.

Valaminek lennie, történnie kellett a múltban, hogy ez a nő ilyenné vált.

Egy kevés emlék a múltból, ami segített ugyan, egy érzés, hová, kihez is tartozott, amikor még nem az volt, aki most. Már én sem vagyok ugyanaz, aki egykoron voltam.

Életem során többeknek hittem, mert megbíztam bennük, mégis becsaptak. Az embereket soha nem kategorizáltam. Próbáltam elfogadni olyannak őket, amilyenek. Legfeljebb kerültem a velük való érintkezést. Több-kevesebb sikerrel ez működött is. Elmentem mellettük, de soha nem közömbösen. Elképzeltem ugyanis, milyen lenne az életük, ha valakitől seegítséget kapnának. Valaki kinyújtaná a kezét feléjük. Segíteni szerettem volna.

Előzménynek ennyi talán elég is.

Eljött az a pillanat, amikor mindez valóságossá vált. Egyedül a szándék, ami megvolt bennem. Az élet hozta magával, hogy egy régi, de igen közeli barátom lánya bajba került.

A barátomat, aki egy bizonyos időben életem egy része volt, elveszítettem, de ő, a lánya, belőle egy rész volt. Így hát nem voltunk teljesen idegenek egymás számára.

Élete kisiklott. Én láttam, figyeltem őt régről. Naponta mentem el mellette, szembesültem azzal, hogy ott ül a padon, nem is igazán tudatosult bennem, hogy "hajléktalanok" társaságában. Megkérdeztem tőle, nincs e baj. Azt felelte: - Nincs semmi baj Évi! Jól vagyok. De én éreztem, ennél többről van szó. Rosszul esett így látnom őt, de nem kerestem, nem kutattam az okát. Apja, a barátom, aki időközben lebetegedett, elég szűkszavúan, nagyvonalakban tett utalást arra, hogy nem jó a kapcsolatuk. Ennek ellenére szóltam oda neki, hogy, ha segíthetek, tudja hol talál meg, de csak vigyorgott. Eltelt egy év és a barátom betegsége következtében meghalt. A temetésén a lánya, Piroska nem jelent meg.

Egy évvel később telefonon hívott fel:

- Évi segíts! Bajban vagyok!

(Nem hagyhattam kint az utcán. Befogadtam.)