Ajándék!

Játékos kedvem volt. Gondoltam miért ne dobnám fel valami szokatlan, extrém dologgal az estét, ami eddig még nem volt... Valami újat kellene kitalálni...

A hangulat már majdnem a tetőfokot súrolta... a nappali forróságot, az enyhe szellő estére lehűtötte kissé ,... de még mindig szinte elviselhetetlen volt a hőség. Most kifejezetten jólesett beállni a zuhany alá, enyhíteni az amúgy is forróságérzetet...

Nagyon készültem erre az útra. Amúgy játékos kedvem volt. Gondoltam miért ne dobnám fel valami szokatlan, extrém dologgal az estét, ami eddig még nem volt... valami újat kellene kitalálni... Mint máskor, az utazásra készülődtem, összekészítettem a szükséges könnyű nyári holmikat. A válogatás közben a kezem ügyébe akadt egy kis szexi fehérnemű. Még szinte egészen új volt, egyszer régen ajándékba kaptam. A kezembe vettem ezt a fehér, selymes, gyöngyház fényű, lehelet finom tapintású, kellemes, lágy, könnyű kis ruhadarabot... Éppen erre van most szükségem - gondoltam és óvatosan elhelyeztem a többi holmi közé.

Titokban arra gondoltam ezzel talán sikerül némileg visszafogni a szex őrült barátom lendületét, ami néha ugyan nem baj, de ez így túl egyszerű lenne. Miért ne játsszak vele egy kicsit?

Ráérősen, hiszen fiatal volt még az este, a törölközőt magam köré tekerve ücsörögtem az asztal mellett. Vigyáznom kellett nehogy kedvet kapjon, ahogy kilép a fürdőből és akkor oda a játékomnak, ezért kihasználva az alkalmat, amíg zuhanyzik, gyorsan elővettem a kis ruhadarabot. Bementem a szobába. Élvezettel bújtam bele a nadrágocskába. Ekkor észrevettem, mivel még soha nem volt rajtam,... hoppá ez nem is az én méretem. Sebaj, nézzük a felsőt. Annak meg a vékony pántja folyton lecsúszott a vállamról. Igyekeztem óvatosan izegni-mozogni, ahogy a tükör előtt billegettem magam, gyakorolva a pózokat, ahogy a viselőik szokták.

Ahogy ott illegetem magam a tükör előtt, jól sejtettem, nem lesz könnyű dolgom. A félhomályban ő mögém lopakodott és egy percet sem késlekedve rátért a lényegre... Éreztem ugyanaz fog történni, mint mindig, ha nem leszek eléggé résen. Kissé eltoltam magamtól és kértem - Ne olyan hevesen drágám - hátha lassít egy kicsit, legalább addig, amíg észre veszi rajtam azt a valamit...

Mindössze annyi történt, hogy végigmért. Vártam a reakcióját. Semmi. - Vaksi ez a hapsi, ha nem látja - gondoltam. Simán benyúlt a nadrágocskámba, ebben nem akadályozta meg őt a mérete, de én se, sőt, és egyszerűen megmarkolta a fenekemet. Ekkorra már tudtam, elvesztem. Nem lesz itt semmiféle játék... Feladtam.

Az irányítás ismét az ő kezébe került.

 





Az írás megjelentetője: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

Az írásmű webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=Sections&op=viewarticle&artid=34741