bla: (11-20-2004 @ 06:15 pm)

A lehetetlen határai ebben a korai versben? Jól fésült/szedett gondolatok...

apu: (11-20-2004 @ 08:50 am)

Igen ! Mindent,mi lehetetlennek tűnik,de Csodát hord magában...igen,azt mind,mert elérhető,s a miénk!!!!

LEKA: (11-20-2004 @ 08:59 pm)

A fiatalság elég gyorsan elillan. Az idő pedig véges. Az érzések...? hm, már magam sem tudom. Állok egy helyben. Lehet, hogy jó ez is. Lehet hogy mást akarok...Azt sem tudom mi szeretnék, még...,s hogy akarom e. A gondolatokkal pedig játszhatok. Nem okozok csalódást - magamnak és másoknak sem..remélem.

Vigi: (11-20-2004 @ 11:08 am)

Igen, LEKA mondják: a csoda bennünk lakozik, mint ahogy a bánat, a szomorúság, az öröm is és akkor még nem is említettem a boldogságot, mint olyant. Az önmagunkban lévő mérlegbe nem minden esetben jó arányban kerülnek bele ezek a, nevezzük "állapotoknak", vagy érzéseknek, de pozitív veleszületett törekvés az, hogy törekszünk a szépre, a jóra, mindarra, ami jóérzéssel párosul. Mostanság én is egyre jobban törekszem.., Kívánom, hogy Te a törekvés szakaszon legyél túl, mert hosszúra nyúlhat és lássalak révbe érni. Szeretettel: Vigi

Árvai,Emil: (11-22-2004 @ 04:46 pm)

Tetszik, különösen a vége... A vége nagyon tetszik!

Lev: (11-23-2004 @ 09:19 pm)

szereteni! Igen! :)