Morzsák



kalácsom

formáit lesem

egymásra simuló fonatait

mintha gyöngéd ölelésben

nyújtózna felém

illata rémlik

gyermekkoromból

együtt az asztalnál

várok

leteszik elém

míg az emlékek

óráját tekergetem

maradék időm lejár

csak perceket nyerhetek

míg szeretetért koldulok

boldogság

morzsáit csipegetem



/2001-12-05/