napok törmeléke közt szerteszórt percek előle elfutni van-e elég merszed? leomló vágyromban suták a lépések apró darabjai lerombolt érzések lehullt homokszemek beborítják álmod fullasztó kétségben nehéz már helytállnod nyomasztó nyomokban keresed az utat elvesztél utánad már senki sem kutat elmúlt a délibáb csalóka kép kísér ragyogó csillagot fogyó Hold sem ígér nem érted hova tűnt a csalfa tünemény magad sem hiszed el, hogy él még a remény
