tollhegy: (12-03-2006 @ 10:44 pm)

Szia Éva! A vers gyönyörű... de Te ne érezd magad elveszettnek, minden rossz után kell hogy történjen valami szép és jó is... azt hiszem... Szeretettel: Marianna

persecuted: (12-03-2006 @ 10:45 pm)

Húúúúúúúúúúú, de nagyon-nagyon szép ez, Éva:)) Csodálatosan szép:) Még a nagy sorköz sem zavart, olyan jó volt olvasni...***Hibátlan:)

Anna1955: (12-03-2006 @ 11:19 pm)

Kedves Éva, nagyon borús ez a vers... gyönyörű lágysággal küld fájdalmas üzenetet.... Remélem múló ború ihletett és nincs semmi baj.... Ölellek szeretettel Anna :))))

tokio170: (12-04-2006 @ 01:20 pm)

Ha csak a rím párokat figyeljük meg, az is elárulja a hangulatod; -szakad-marad-hasad-tapad-ragad-szavad-tagad-magad- nem igazán optimista.

kisssp: (12-04-2006 @ 03:24 pm)

Szép versed jól tükrözi az elveszettség hangulatát. Az egész írás egy rozsdabarna őszi kép. Igazán tetszett! Szeretettel: Péter

persecuted: (12-04-2006 @ 05:22 am)

Bocsá: a "jót" visszavonom, idétlenül hangzik...nagyon megfogott a versed, hasonló hangulat....:(

samway: (12-04-2006 @ 08:52 am)

Nagyon szép magával ragadó a versed Évi...

Lacoba: (12-04-2006 @ 08:58 am)

Gratulálok Évike. Nehéz eldönteni mikor elveszett az ember és mettől újul meg. Bizni viszont érdemes...

zsuka49: (12-04-2006 @ 09:42 am)

Aki ilyen remek verset ír, annak nem szabad elveszettnek éreznie magát Évikém!!!:))) Puszillak, fel a fejjel!!: Zsuzsi

LEKA: (12-04-2006 @ 09:47 pm)

Sziasztok! Köszönöm a hozzászólásaitokat / Mariann! Én is remélem, hogy most már a jön a jó))))) ///Marika! Elismerésednek nagyon örülök)) A sortávot nem tudtam beállítani, pedig próbálgattam. Értettelek elsőre is****** /// Anna! Valóban borús- de majd kiderül – az is, hogy mi lesz)) Aggódásod köszönöm /// Józsi! Örülök, hogy tetszett))//// Laci! Az a jó tulajdonságom, hogy bízok – többnyire magamban.8annyira elveszettnek sem érzem magam, csak így hatásosabb. /// Zsuzsi! Igazad van! Fel a fejjel – csak hasra ne essek))) Köszi //// Tokíó! Ez valóban nem az optimizmusomról szól…és a hangulatom sem az igazi, de azért nem vagyok annyira elveszett…még…))) /// Péter! Ez valóban egy őszi kép – borús hangulatban ///Szeretettel: Éva

prayer: (12-05-2006 @ 07:17 am)

Néha csak úgy veszek el, ahogy a bojongó az erdőn. Vagy loncsos kutya a házak között. Vagy mint szívem ablaka, a börtön, ahol rácsokat számolok csillag fölött.

piroman: (12-05-2006 @ 09:10 am)

Megfogott ez a szakadós, hasadós hangulat. Szépen megírtad.

LEKA: (12-05-2006 @ 10:51 pm)

Szia Zoli! Na...akkor...Te ....is...elég jól ...de csak nem a rácsok mögött ...inkább a csillagok között:)))*Éva*

LEKA: (12-05-2006 @ 11:00 pm)

Szia Piroman! Örülök, hogy felfigyeltél versemre:))) *Éva*