Randevú


Teljesen felfordult körülöttem minden
Randira készülök. Mit is kéne vinnem?
Retikülbe néhány apróságot teszek
Magamra egy cuki, szűk kis ruhát veszek
Bámulom a tükröt, elégedett vagyok
Magam mögött persze, jó nagy rumlit hagyok
Elindulok végre, kapkodom a lábam
Mikor észre veszem, bérletem nincs nálam
Most már olyan mindegy, nem mehetek haza
Sietnem kellene, de a fűzőm laza
Lehajolok gyorsan, szorosabbra kötöm
A mögöttem állót, kissé hátrébb lököm
Bocsánatot kérek, ahogy illik nálunk
Most meg a busz fékez, s egymás lábán állunk
Végre leszállhatok, rohanok, mert várnak
Fel sem tűnt még eddig, hogy itt sokan járnak
Tekingetek körbe, mindegyik irányba
Nem látom a kedvest, keresem, hiába
Leülök egy padra, lógatom a lábam
Most veszem csak észre, hogy óra sincs nálam
Hosszú percek telnek, türelmetlen vagyok
Már-már azt tervezem, hagyok csapot, papot
Lassan fel is állok, megfordulok hátra
Mögöttem a padon, mintha párom várna
Türelmetlen ő is, éppen menni készül
Megpillantjuk egymást, s találkozunk végül
Izgalom perceit, hamar elfeledjük
Furcsa randevúnkat, máig emlegetjük





2006.07.03.