(Neked...)

Az ónszürke, sápadt ég alatt
a napsugár csak kósza vendég,
néha lecsöppen fáradt fénye
bágyadtan és ferdén - …
...bölcs Andersen-mesék ringatnak
ezen a borús, nyári kora-estén.
Haragos-zöld fáknak súlyosan
hajlik ázott, fényes sátra,
komoran nehezül terhe alatt
a gesztenyefa elrozsdállt virága:
levele is csak néha mozdul,
ha leesik a sárba nem-létező árnya.
Esőszag és pára.
Napfény helyett fiókunkba csak
kopott, vézna álmainkat zárjuk,
mögöttünk a megrepedt bazalthegyen
gyapjas félelem cikázik,
apálykor homokba írom a neved,
ha mályvaszínű alkonyat dereng
és szívemre hűvösen fut az este,
- a tűzliliom narancs-színű oázis -,
a hegy fölött köd-ezüst füstölög,
és a vackor-gyümölcs is mélán ásít.
Néha gondolj rám is…