Cím: Rezdülések Szerző: mango - Kovács Anikó (07-30-2005 @ 01:23 pm)
:
(Neked...)
Mint tölgyfán a moha, úgy simulok hozzád; vagyok legszebb sötétkék ruhád, mit antik, faragott szekrénybe akaszthatnál, te állandó hiány... Elgurult dió: a legszebb íz te vagy, - feltöröm, s lásd, veled már a rideg, kopár ősz is öröm... Suhog a csend, akárha hűvös szatént vasalok; pillantásod néha komor, haragos, mikor - ellenem - a hit csatázik benned, és dúlt halomban fekszik előtted tegnapod. Rejtegetted életed titkos könyvét, mégis szétnyílt előttem a nyári fényben, s mikor először hozzáértem: cseppnyit becsukódtál... De ujjaim tovább futottak a fedélen, s te hagytál: mosolyodat hoztad hozzám, a szeptemberi nap íze vetett vak vérünkbe oldozó fényt; s e naptól kékké vált a múlt, kis utcák közébe szállt, füstté lebbentve minden rossz emléket, s vált olyanná a világ, akár az égi ünnepélyek... E naptól kezdve minden szép lett, dúsan, pompásan áradó költemény, meg csend és zeneszó, a legszebb Adagio, ahol a ma a mindiggel válaszol; mert nekünk már minden perc szent, és ünnep, ereinkben boldogan zuhog minden vértest, és ősi szinkópát dünnyög a világ, amelyet mi - magunknak - teremtettünk meg... Azóta óarany lidérctüzekkel álmodom, a csendes, bódult némaság befon, s galambok puha szárnya mozdul vállamon. Egyetlen rezdülés vagyunk. Csak egy gyönyörű, titkos rezdülés. De én így is vállalom.
Budapest, 2005.
(205 szó a szövegben) (732 olvasás)
avilon: (07-30-2005 @ 02:04 pm) Csodálatosan szép vallomás! sz: avilon
mango: (07-30-2005 @ 02:49 pm) Kösz,avilonom...Neked ez sem volt már új... :)
floodoftears: (07-30-2005 @ 08:18 pm) Olvastam, tetszett!!!
mango: (07-30-2005 @ 08:22 pm) Köszönöm, FOT :)
szkallas: (07-31-2005 @ 04:26 pm) miutan Te, versem ala irt nagyon bajos ( mas kifejezeset irni nem tudok hirtelen!) hsz-edre valaszoltam.. gondoltam megnezem, ki is Mango!?.. ez volt egyik legjobb dontesem!.. versed csodajat olvastam, ami elmenykent marad bennem.
Koszonom Mango!... hogy olvashattalak...
mango: (07-31-2005 @ 04:44 pm) szkallas kedves...Én köszönöm, hogy rámtaláltál :)) Elég sok verssel "árasztottam" el már a Fullt - válogathatsz, ha épp kedved tartja,és megtisztelsz vele :))
szeretettel: mango
mango: (07-31-2005 @ 09:45 am) Ágnes,kedves, mindig szoktam (már unásig) hajtogatni, hogy az érdem nem az enyém,hanem a Kedvesé,aki kiváltja ezeket a gondolatokat...Én csak leírom... :) Köszönöm,hogy itt jártál. Szeretettel: mango
Anna1955: (07-31-2005 @ 11:16 pm) Kedves Mangó itt voltam és megint megajándékoztál. Köszönöm.:))))
agnes: (07-31-2005 @ 12:17 am) és önfeledt szinkópát dobol a világ,
melyet mi teremtettünk meg"....és táncol minden rezdülés. Gyönyörű vallomás,......
mango: (08-01-2005 @ 03:21 pm) Kedves szimbólum,
...nagyon örülök, ha szükségét érzed néha az én soraimnak :) Köszönöm szépen... :)
bandita09: (08-01-2005 @ 06:28 pm) "(Neked...)" Ilyenkor szeretnék a helyébe lépni.
Sok mango-t olvasva már azonulni szeretnék a múzsával . Vagy mégsem........
Jó , hogy vagy .
mango: (08-01-2005 @ 09:53 am) Köszönöm Neked, Angyallány...
szimbolum: (08-01-2005 @ 12:57 pm) Ha nem jeleznék, akkor is hű olvasód vagyok...igaz, most a hátsó sorban. A mangó féle "vitaminsorokra" szükség van:-)
mango: (08-02-2005 @ 10:22 am) Köszönöm,Bandita, ...Minden versem (Neked...)-hez íródik...Ha netán egyszer a káposztalepkék életéről írnék (nem valósznű...) - akkor is Neki adresszálnám...Mert minden sor Miatta születik meg bennem,és akármiről írok is: Neki ajánlom...
Köszönöm,hogy olvastál... :)
|