[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 157
Tag: 1
Rejtve: 0
Összesen: 158

Jelen:
Tagi infók ender Küldhetsz neki privát üzenetet ender ender


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Cím: Ahmatovához
Szerző: mango - Kovács Anikó
(01-09-2007 @ 05:17 pm)

:

Ahmatovához

 

 

...és Neked

  

 

Hadd meséljem el, hogy így estefelé,
végigdőlve a széles franciaágyon,
látni vélem, ahogy a januári
esthomály lecsordul kinn a fákon,
míg én szünetszakadatlan  Rád gondolok, -
kezemben könyv,
és a Néva parti Kleopátra kötetét lapozom.
Várom az áprilist, ki évről évre elvetéli a hideget:
óceánkék perceket, és derengést hoz nekem,
melyeket neked adok és csak veled osztok meg...
Ma még lágy a ború és a fal mellett eloson,
emlékszel?
tizenöt ezüstgyűrű csillan fölöttünk a polcokon,
...az éjjeliszekrény még őrzi karórád ketyegését,
és hallom hangod a sötétben: beszélj még...
...a sok kedves tárgy mellett
áll egy csaknem új fénykép:
kockás ing, derűs arc, - ez most volt,  nemrég...

Tatár szépségű Anna,
neked mindent elmondhatok:
te, aki az örök nő fájdalmával a pétervári
Kóbor Kutya kabaréban
Boriszt is meghódítod, és Modival Párizsban
épp a pertut iszod, - értened kell, ha egy
magamfajta asszony ~tétlenül, álomban élve~,
vak mindenre és
egy a szenvedélye,
csak egyet lát: ~olthatatlan fényjelet virágvasárnap,
éppen három éve.~
Valahogy így írnám Neked, ahogy Anna tette:
de az én szavaim zörgők, és sötétkékek:
nem tudok szebben írni, nem tudom úgy lefesteni
mint Te, könnyedén, ~pour cause de toi
j étais le malade n a pas de fievre et sombre,
parce que ne pouvais que seul, moi-meme te donne...~ -
hiszen nem ismerem a szó szebbik arcát,
hiába érzem,
miképp kellene fűzni annak finom láncát.
Anna, és a Költő, aki erre képes,
helyettem teszitek mindazt,
amit az én tollam már nem bír,
és nem hivatott álomtalan, bús éjjel
egy szép versben megírni, bár a sor hív,
de kevés a hit,  - és engem visz a kényszer.

 

 

Budapest, 2007. január 9.







(342 szó a szövegben)    (770 olvasás)   Nyomtatható változat


Lacoba: (01-09-2007 @ 07:56 pm)
Jaj Anikó mit is írhatnék Neked? Talán már az derűsebbé tett, hogy Annához (is) írtál, s talán a sorok is reményt keltőbbek, és nagyon szépek, mélyek, mélyebbek, mint az őszi szántás...

mango: (01-09-2007 @ 08:04 pm)
Laco bá, talán mert én is derűsebb és reményteljesebb vagyok: jó most... // Köszönöm, - a "szántás"-t külön és sokszor :)

Bluesky: (01-09-2007 @ 08:36 pm)
Mit is lehet erre irni? A szokásos festés,gyönyörűségesen.Komolyan.Tehetséggel.

mango: (01-09-2007 @ 08:42 pm)
...mondja ezt egy festő ;) // Köszönöm Tibi :)

Nox16: (01-09-2007 @ 08:54 pm)
Emlékszem, mindig mennyire szeretted Ahmatovát, Anikóm. Komoly vers, szép munka, és nagy előnye a versnek az a mély, lélekből jövő szelíd ám mégis megingathatatlan szeretet, ami annyira te vagy. Ismerlek jól, és most büszke vagyok rád!

mango: (01-09-2007 @ 08:58 pm)
Igen...Te néhány évtizede ismersz :)) Feltételezhetően jól...És nem utolsó sorban ismered az életemet, - tudod mit, miért írok, és miért pont akkor, amikor... // Köszönöm... :))

Aquarius_: (01-09-2007 @ 09:35 pm)
Most ismerkedem a verseiddel, jól teszem. "...mert kevés a hit - csak visz a kényszer." Remek, érzem sokszor. Üdv.: Zsuzsa

sete: (01-09-2007 @ 09:36 pm)
(( Csodaszép, könnyed, finom! )) Szárnyára emel, hitet ad, boldogság a boldogságodat átélni Anikóm! :))

mango: (01-09-2007 @ 09:39 pm)
De örülök Zsuzsa, hogy itt látlak! :) Azt hiszem, még van egy kis "simítani-való" ezen a versen, - talán egyszer még előveszem, és csiszolok rajta egy kis fényt...Talán elbírná...Talán sikerülhetne... // Köszönöm, hogy ismerkedsz a verseimmel, mindig szívesen látlak!

gabiga: (01-09-2007 @ 09:40 pm)
Anikó! Mindig olvaslak, de nem nagyon írok hsz-t, mert nem találok megfelelő szavakat, melyekkel leírhatnám amit gondolok. Nagyon szépek a verseid, a sokszínű, csodálatos képek, a tengermély érzések, gondolatok, melyek súlyosak, mint az ólom, mégis kristálytisztán lebegnek, gördülnek, mint hajnali harmatcsepp a fűszálon. Vagy valami ilyesmi..ááá, mondom nem tudom jól leírni, de nekem nagyon...:)

mango: (01-09-2007 @ 09:43 pm)
Emesém, olyan régen láttalak, és most örülök, hogy itt vagy...Igen, nagyon jól érzem magam. Érezni a versből, ugye...?! ;) // Köszönöm :)

mango: (01-09-2007 @ 09:49 pm)
Gabikám, - miről beszélsz? Most is nagyon kedveset írtál! Ennél tökéletesebb hozzászólás nem is igen kell: ez így jó, ahogy van ;) De tudod mit? Ha más mégsem jutna majd eszedbe, tégy egy szmájlit ide, - elég az is, és akkor tudni fogom, itt jártál :))) // Köszönöm, hogy most ideírtad a gondolataidat, Gabikám :))

avilon: (01-09-2007 @ 10:30 pm)
Csoda csoda csoda Szeretetel avilon

mango: (01-09-2007 @ 10:32 pm)
Köszönöm, köszönöm, köszönöm :))

kisssp: (01-09-2007 @ 11:36 pm)
Mozgalmas, szenvedélyes, szép írás! Örömmel olvastam! Üdv.: Péter

piroman: (01-10-2007 @ 03:08 pm)
Szavaid "zörgők", meg "sötétkékek"?! Akkor milyen lehet a bársony???

mango: (01-10-2007 @ 03:12 pm)
:)) Hogy milyen...?! Mint Anna Ahmatováé és a Költőé, akiket nagyon tisztelek... Azok bársony és finom selyem-tapintásúak, néhol taft vagy velúr, - de épp csak annyira, amennyire kell. Cum grano salis :)) // Köszönöm, Péter, hogy jöttél :)

Khama: (01-10-2007 @ 06:28 pm)
Óhhh, én csak némán gyönyörködtem, s áhitatosan bennem rekedtek a szavak.

ho: (01-10-2007 @ 06:31 am)
rendkívül figyelemre méltó, mélyenszántó gondolatok. mindazonáltal szabadjon megjegyeznem egyetlen helyen döccen a dramaturgiai logika." ...az Áprilist ki évről évre elvetéli a hideget " felhívnám kecses figyelmed arra, hogy a nevezett hónap nem a téllel terhes, ilyeténképp elvetélni sem tudja annak gyümölcsét. kezedet csókolva...

mango: (01-10-2007 @ 06:58 pm)
De nagyon aranyos vagy, Marcsikám, nagy öröm nekem Téged itt látni versem alatt :)) // Köszönöm szépen!

fényesi: (01-10-2007 @ 07:46 pm)
Tisztelettel meghajtom magam! Egy hihetetlen finomsággal megrajzolt orosz klasszikus! Szamovár csipketeritővel, félig behúzott függöny az ablakon, azon túl permetez az eső. Egy asszony ül a karosszékben, szeme a kandalló peremére kitett fényképet kutatja. Nagy szeretettel üdvözöllek Jó Földim! fényesi Tóth János

mango: (01-10-2007 @ 07:58 pm)
fénykém, ez szinte hihetetlen...Szinte pontról pontra minden pontosan úgy történt (előzményként, ihlet formájában) ahogy Te azt ide leírtad...Igaz, a szamovár hibádzik, de amúgy tökéletes a rálátásod, és hajszálpontosan elkaptad azt a pillanatot, amelyben ez a vers fogant... Brilliáns... A fényképnél már gombóc nőtt a torkomban...Te idelátsz, fénykém...?! // Köszönöm, nagyon és sokszor, Jánosom :)

Miszimaszi: (01-10-2007 @ 08:07 pm)
Ez remek lett! Nagy vers.Gratula! Üdv: M.

mango: (01-10-2007 @ 08:09 pm)
Köszönöm, Misz, - hogyhogy egyedül...?! :)) // Köszönöm, Silvert is üdvözlöm, jó szívvel látom, ha jön ;)

Silverblue: (01-10-2007 @ 08:27 pm)
Itt vagyok, kézcsókkal! Mestermű!

Anna1955: (01-10-2007 @ 08:27 pm)
Gyönyörű versed elolvastam, bár az élmény a hallása volt... Bennem kicsit kettősség van... első része igazi mango költemény, a második pedig igazi mango gondolatok... Gratulálok művedhez, de nem értek egyet veled önmagad megítélésében...

mango: (01-10-2007 @ 08:29 pm)
Kösz, Silver :)) Már hiányoltalak ;)

mango: (01-10-2007 @ 08:32 pm)
Már tradíció, hogy minden versemet felolvasom Neked, Annám...Így Te mindig előbb hallod élőben, mint ahogy olvasod...A kettősséget boldogan vállalom, - ha az így van... // Köszönöm, Annám :))

mango: (01-10-2007 @ 08:37 am)
Köszönöm Péter, megtisztelő figyelmedet, ami már-már rendszeresnk mondható. És ezt nagyon szépen megköszönöm :))

mango: (01-10-2007 @ 08:49 am)
Drága ho barátom :)) Örülök, hogy ismét egy hosszú hozzászólással tisztelsz meg, jólesik, - és a "figyelemre méltó"-t külön köszönöm a "mélyenszántóval" együtt. Mindazonáltal persze hogy szabad megjegyezned bármit, főleg így, hogy (valahol) igazad van abban, amit megjegyeztél. De én sehol sem írtam a télről. Csak a hidegről...Március végéig pedig bizony még didergünk, és az "óceánkék percektől" erősen messze állunk...Második érvként hadd hozzam fel, hogy külön oka van, ami miatt az áprilist említem, - de ez már meglehetősen szubjektív hozzáfűzés. Ám "szintetizálom" a véleményeket és fontolóra veszem, hogy az "április" helyett talán márciust, vagy februárt írjak...?! Meggondolom, rendben...?! És eldöntöm ezeknek a hónapoknak a sorsát :)) // Köszönöm, hogy itt jártál, és köszönöm az észrevételt is ;)

Julianna: (01-10-2007 @ 08:51 pm)
Ez fantasztikus! Puskin, Lermontov, Ahmatova verseit szerettem régen olvasni.Nagyon érdekesek az írónő munkái, gondolatai. Most vettem elő hosszú szünet után a szerelmi verseit, "A tenger közelében" verses költeményét elolvastam, így teljesen érthetővé vált, miért is szereted Ahmatovát. Jó volt itt lenni és olvasni a nagyszrű versed, nagyon tetszik!

mango: (01-10-2007 @ 08:58 pm)
Editkém, nagyon jólesnek kedves szavaid, - és csak bólogatni tudok: az orosz költőket nagyon nagy szeretettel és szívesen olvasom még ma is, Ahmatova és Mandelstam különösen nagy kedvencem, de Blok és Tyutcsev is megdobogtatja a szívemet, ha nem is annyira, mint Anna és Oszip :))! // Köszönöm, nagyon köszönöm, Editkém a megtisztelő figyelmedet verseim és cikkeim iránt... :)

prayer: (01-10-2007 @ 09:05 pm)
Versed szenvedésében kiemelkedik szőkeséged sugara, és fodrását adod vele minden féle szélnek... Az én gyenge fuvallatom belelapoz lelked lapjaiba, és talán jobbá formálod látásom a szerelemben is. Hiszek neked, s ha akarnám, feldobnám karcolt betűid, hogy boldogságban álljanak össze a szavak. De szebben sosem lennék képes kifejezni világod halhatatlanságát. ...hát csak csodálni, és köszönni tudom, hogy ismerhetlek.

mango: (01-10-2007 @ 09:16 pm)
Zolikám, erre a csodaszép (és bízom benne, hiszem, hogy őszinte) hozzászólásra csak egy csendesen elmormolt "köszönöm!"-öt vagyok képes most mondani...Meghat ez az emelkedett hang, - és nagyon megköszönöm, ha a barátomnak mondhatlak...Csak úgy, mint ahogy köszönöm ezt a bejegyzést is :)

102: (01-10-2007 @ 09:20 am)
uuupsz! egy rajongója

mango: (01-10-2007 @ 09:28 am)
Kedvenc Számom, köszöntelek, és köszönöm :))

prayer: (01-10-2007 @ 09:43 pm)
:-) Nagyon kedves vagy! :-)

mango: (01-10-2007 @ 10:05 pm)
:) Köszönöm...

zsuzsuzsu: (01-10-2007 @ 10:11 pm)
Drága Anikó, Ismét meghatott, magával ragadott versed. Mintha ott lennék és látnám tisztán a leirt, lefestett képet... Szeretettel: Zsuzsi

mango: (01-10-2007 @ 10:18 pm)
Zsizsukám, már annyira hiányoltalak...Írok holnap privit, - már aggódtam Érted... // Köszönöm a figyelmedet, Zsizsukám, boldoggá tettél... Igazán :)

blue: (01-11-2007 @ 03:12 pm)
Gyönyörűséges ez a versed is. Személy szerint Ahmatovát nagyon szeretem.

mango: (01-11-2007 @ 03:27 pm)
Nagyon szépen megköszönöm a kedves szavakat, - jólestek, Gabykám... Igazán jól.. // Köszönöm :)

Captnemo: (01-11-2007 @ 04:39 pm)
Késve bár, de törve nem...Vagy hogy van ez.Szóval érkeztem csodálatos mívű versedhez Anikó! Nagyon finom ez a versed is, mint ama csipke. Amazt mondtam, ugye?:) Versedben külön is volt, mi szívemhez közel...Szóval a szokott gratulációm, de ha lehet, még melegebb szorítással kézügyileg...:) Vagy mitttomén:)

mango: (01-11-2007 @ 04:59 pm)
Bárhogy írod, Lacikám, - mindenképpen jólesik... // Köszönöm a töretlen kitartásodat a publikációim iránt, meg úgy egyébként is: köszönöm, hogy olvasol, vagy hogy van ez :)) Szóval tényleg köszi! :)

Lexi: (01-11-2007 @ 05:06 pm)
Ez így leírva is szép, nagyon szép, de az az igazi, ahogy elszavaltad nekem ma! Gyönyörű! És tudom, egész szíveddel írtad. Most ez a kedvencem tőled!!! Szeretettel: G.

mango: (01-11-2007 @ 05:14 pm)
Köszi, - de Téged befolyásolt az előadás, és a szerző személye ;) :)) // Azért köszönöm szépen :))

soman: (01-11-2007 @ 05:27 am)
Na...........tegnap már írtam egyszer ide, igaz döglödött nálam ez a fránya net, úgy látszik kidobta a hsz-emet. Na, Anikó, nem szaporítom a szót, ez lenyűgöző, egyik legjobb versed lett!!! Gratulálok!

Jan_Monses: (01-11-2007 @ 07:25 pm)
:) jm

mango: (01-11-2007 @ 07:27 pm)
:) m

Tithonos: (01-11-2007 @ 07:53 am)
Már önmagában a témafelvetés, a költők társasága, az asszonyi méltóság örök kapcsainak felnyitása a az örök érzelmek által a leglíraibb, amit ki lehet fejezni. A vers inkább rapszódia, mint elégia, és sokkal szebb, mint a francia szövegben megidézett mondat, melyet gyönyörűbbé tett a fordításod, de mely nem ér fel ennek a versnek a fényes szárnyalásához.

mango: (01-11-2007 @ 09:02 am)
Ottókám, nem késtél le semmiről, és ezek a szavak mindig jól tudnak esni, még ha "szaporítod a szót", akkor is :)) // Köszönöm, nagyon hogy itt jártál :)

mango: (01-11-2007 @ 09:13 am)
Kedves Tithonos, örülök, hogy a meglehetősen furcsa, talán szokatlan témafelvetés tetszett; a két beidézett részlet két nagyszerű, hatalmas költőtől való, - még ha az egyiket nem is tudtam cirill betűkkel idehozni, és még ha a másikat tényleg én magam le is fordítottam franciára, (magyarul szebben szól!) - de azok olyanok, amelyekhez igazítom magam, útjelző fények, hogy hogyan is kell verset írni...Úgy nézem, soha sem érek nyomukba. De kitartó vagyok az írásban lassan már csaknem 40 éve, és a Vers nekem boldogság, hiszen tudod... // Köszönöm a kedves, méltató szavakat. Nagyon és sokszor...Ezerszer is. :)

aranytk: (01-11-2007 @ 09:14 pm)
Anikóm, nehéz szavakat találni amikor magaddal húzod az olvasót abba a különleges világba, ahol megszűnik minden más létezni, csak Te vagy, és ez a merengő, rajongó, halhatatlan érzés... Egyszerűen: lenyűgöztél!!! Olyan képeket festesz, olyan atmoszférát teremtesz, hogy csak sodorsz, sodorsz mindenkit magaddal, és azt vesszük észre, hogy beleszellemültünk világodba. Ölellek :)

mango: (01-11-2007 @ 09:20 pm)
"Megszűnik minden más létezni, csak Te vagy, és ez a merengő, rajongó, halhatatlan érzés..." - ez pontosan így van, Katikám, nem is tagadom...És igen, különleges ez a világ... // Nagyon szépen köszönöm, hogy jöttél versem alá, Katikám :))

hori: (01-13-2007 @ 10:02 pm)
Na látod? Az ilyen verseid miatt vagyok én állandó olvasód, már 3 éve. :)) Nagyon szép!

mango: (01-13-2007 @ 10:13 pm)
Köszönöm, Géza, - valóban nagyon hűséges vagy a verseimhez és a cikkeimhez is, - és én ezt nagyon köszönöm :)) Már hiányoltalak... // Köszönöm még egyszer :)

edami: (01-20-2007 @ 02:33 pm)
Ez hatalmas vers Szeretettel edami

mango: (01-20-2007 @ 02:39 pm)
Ezt még én is szeretem... Köszönöm :))

  

[ Vissza: mango - Kovács Anikó | Művek listája ]

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.25 Seconds