alamina: (12-17-2008 @ 09:47 pm)
Milyen lágy, csendes,mély szeretet árad a soraidból.Odaadó, mégis olyan fenséges.Ez volt az első érzésem. Csodaszép vers, de ezzel már nem mondok újat. Ildikó
Jega: (12-17-2008 @ 09:48 pm)
"...nem vagy itt...,- csupán ennyit tudok. Már az est is megszökött, végiggördül rajtam az éj,..." Nagyon kifejező sorok. Fájó s lüktető magánnyal, hiánnyal teli. Jó versnek tartom.
mango: (12-17-2008 @ 09:52 pm)
Ildikém, bizonyára azért van ez így, mert "lágy, csendes, mély szeretet" van bennem, és ezt egy pillanatra sem tudom nem tudomásul venni. Szerencsére nem is kell :)) Rossz nap volt a hétfő, fájt nagyon - de ez átüt a sorokon is. Ez a vers annak a napnak a lenyomata...Már elmúlt... // Köszönöm! :)
mango: (12-17-2008 @ 09:54 pm)
János, köszönöm szépen - örülök, hogy hűséges Olvasót tisztelhetek benned! Köszönöm még egyszer :))
lena1: (12-17-2008 @ 10:26 pm)
Elhaló hangot sodor most a szél, nyomában lehulló száraz falevél, de ott suhan az égen, egy hatalmas sas, s vinnyogása felébreszti az elalvó tavaszt. Gyönyörű a versed, kedves Anikó! Szeretettel ölellek.Lena
prayer: (12-17-2008 @ 10:27 pm)
Kecsesen simul bennem a versed, mint ha bársony-bor kapna bennem lángra, úgy hat a szó!
mango: (12-17-2008 @ 10:29 pm)
Lénám, hogy tudsz ennyi vershez ennyi rímbe szedett (épp idevágó) gondolatot fűzni...? Bámulatos vagy :)) // Köszönöm! :)
mango: (12-17-2008 @ 10:31 pm)
Zoli, "bársony-bor"...? Legközelebb koccintunk egy cseppnyivel! // Köszönöm! :)
mickey48: (12-17-2008 @ 10:38 pm)
Minden sor után volt értő gondolatom, de te a következőben megírtad, most mit mondjak? Nem ér a nevem : )
mango: (12-17-2008 @ 10:45 pm)
:)) Köszönöm, Mikikém! :) (Nem is játék ez!)
hori: (12-18-2008 @ 03:05 pm)
Nagyon szép, Anikó, meglátod, jön még nyár és öröm!
Julianna: (12-18-2008 @ 03:30 pm)
Név nélkül is kitaláltam volna, hogy te írtad , Anikó. Szeretem olvasni szép verssoraid.
mango: (12-18-2008 @ 04:01 pm)
Géza, de jó látni Téged :) Tudom, tudom, - talán lesz még újra nyár...De mikor....? Öröm talán még hamarabb is ér ;) // Köszönöm :)
mango: (12-18-2008 @ 04:02 pm)
Editkém, mindig öröm látni Téged is a versem alatt! Köszönöm! :)
esetleg: (12-18-2008 @ 04:05 pm)
e
mango: (12-18-2008 @ 04:06 pm)
m :))
Lexi: (12-18-2008 @ 04:17 pm)
Gyönyörű mást nem is tudok írni! Csoda!
mango: (12-18-2008 @ 04:18 pm)
:)) Köszönöm :)
csitesz: (12-18-2008 @ 04:43 am)
Az ecsetedet szép színekbe mártottad, és nagyszerű képeket festettél. Gratula. puszi Józsi
ho: (12-18-2008 @ 04:47 pm)
Szerintem a tél nem riasztó és nem kopár, legfeljebb mi látjuk annak, persze a költő szíve joga és ragyogó lehetősége a megszemélyesítés, a " fölém sötétet és gyászosat festve" viszont úgy is hangozhat, mint egy fekete napszemüveg a hajban, elmaradhatatlanul. A kép sokrétű de a cím magyarázása szerény véleményem szerint szükséges rossz, az olvasó lekicsinylése. kevesebb több ( lenne ) kézcsók
mango: (12-18-2008 @ 05:27 pm)
...de igen, ho barátom, nekem bizony a tél riasztó és kopár. Ezt lehet, ugye...? Az őszt és a telet utálom. Költői szabadság, vagy mi a szösz :)) Sok éve már így van, és ez már nem változik...Úgy éreztem, nem árt, ha a cím jelentését megmagyarázom, és ezzel senkit sem állt szándékomban megsérteni. Köszönöm a (ritka) látogatást :))
Anna1955: (12-18-2008 @ 05:49 am)
A finomság, a harmónia, valami nagyon mélyről feltörő méltóság hatja át ezt a versed is. Budát a Te szemeddel látni különleges élmény, és mindez még egy olyan vallomás is, melyet így megírni, nem tud más... Élmény volt hallani is...:))))
Lacoba: (12-18-2008 @ 07:06 am)
S milyen jó, hogy te viszont itt vagy, csak ez nem oly nagy vigasz.
piroman: (12-18-2008 @ 08:36 am)
Ahogy a sejtjeid falán, úgy a soraidból is átszivárog a féltés, a szeretet és a hiány. Grat.: piro
mango: (12-18-2008 @ 09:24 am)
Néha festegetek, Józsikám :)) // Köszönöm hogy jöttél :)
mango: (12-18-2008 @ 09:27 am)
Annám, előtted tényleg nyitott könyv vagyok, minden sor mögé oda tudsz kukkantani. Tudom, értesz is, - még a vesszőket is. Ezt köszönöm! Érdekes, hogy Neked szívesen olvasom fel, és akkor nem zavar a rémes hang, ami az én fülemnek tényleg szörnyű... :)) De sok ember előtt ezt nem merném soha megtenni :))) // Köszönöm!
mango: (12-18-2008 @ 09:29 am)
Drága Lacobá, szívemből szóltál: "...ez nem oly nagy vigasz"... De jönnek jobb idők, tudom, hiszem, - és már ma is sokkal jobb a hangulatom :)) // Köszönöm!
mango: (12-18-2008 @ 09:31 am)
Pirokám, pontosan a lényeget írtad: "...a féltés, a szeretet és a hiány." - így, így, - tetszés szerinti sorrendben, de a SZERETET végig nagybetűs :)) // Köszönöm!
LEKA: (12-18-2008 @ 10:04 pm)
Lágyan lebegő, sokszínűen tálalt bánat...
Eroica: (12-18-2008 @ 10:11 am)
Igazi, női érzelmeket kifejező a versed, Anikóm! És gyönyörűű!
zsuzsuzsu: (12-18-2008 @ 10:25 pm)
Gyönyörű, minden bánata ellenére....szívemig jutott, ismét, mint minden versednél...
mango: (12-18-2008 @ 10:39 pm)
Évikém, köszönöm, hogy jöttél :))
mango: (12-18-2008 @ 10:40 pm)
Zsuzsukám, köszönöm... Ugye értesz minden sort...? Tudom, hogy igen :)
mango: (12-18-2008 @ 11:39 am)
Erikám, köszönöm a szép szavakat, ölellek! :)
Bluesky: (12-19-2008 @ 11:58 am)
Csillagos ötös :)))))
mango: (12-19-2008 @ 12:16 pm)
:)) köszönöm, Tibi! :)
szavathna: (12-20-2008 @ 03:04 pm)
Magányodban is próbálod leírni a körülötted lévő szépet, illatokat és a benned keringő csodás mély érzéseket. Nagyon jól érezhető minden. Gratulálok!
mango: (12-20-2008 @ 03:10 pm)
Köszönöm Anna :)
uzbence: (12-20-2008 @ 04:02 pm)
Ahogy te magad szavaltad - akkor értettem meg igazán a verset. Mesés!
mango: (12-20-2008 @ 04:07 pm)
Néha arra vetemedem, hogy a saját verseimmel a barátaimat "riogatom" :)) Köszönöm :)
