Az egész lényem egy néma kiáltás.
A szavak nem jelentenek semmit.
Csak üresen konganak fejemben.
Bámulok ostobán, s nem értem.
Ez, hogy történt, miképpen lehet.
A jajongó szó, mint ostorcsapás,
hasit lelkembe, kínt szülve bennem.
Érthetetlen, értelmetlen ostoba kínt.
Kérded, hogy történhet ez meg.
Válasz nincs reá, nem is lesz soha.
Hiszen tudnod kell, neked is
Az értelmetlen halálra,
magyarázat
nincs.
†
