| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Az elfogyó Hold Ideje:: 10-10-2006 @ 08:16 pm |
|
|
|
|
Az elfogyó Hold (2006 október 10)
Távoliak a végtelen percei.
Álmodok Veled egy új éjszakát!
Nap köntösét a vágy megszegi
S köréd gyűlik minden régi barát.
A múlt kortalan éveire gyújtnak
Mint gyemeki dalra, mit dúdolt Anyád
Boldog emlékeid lábad elé teszik
S bár rejtőztél mostig, megvárt a Hazád.
Mondd, emlékszel-e, a fára hol az első madár
Tavaszra gyúlva, Néked dalolt, s nem rémült
Álltál szó-meredten a csöndes utcában
Nézted őt rajongva; szerelemre készült.
Az első nyarad, hol nem volt parti lángos
Nem volt menetrend, napirend, szülői gárda
Akkor érezted először: élsz! Igen! Örökre!
Már szabad vagy, felnőtt, Téged is vár a Bárka!
Úgy szerettél, mint még soha, senki; igazán!
Mindig szívből, örökre, mint Istent, ha van, talán...
És becsaptak, és tudod: Te is csaltál
Téged is csípett a csalódás-csalán
Sírtál az égre, és könnyeztél némán
Mert jobban fáj, ha valaki lát.
Megremegtél, ha valaki szólt
Szavakat, mit lelked gondolt
De mindig volt, ki féltőn Rádhajolt,
S mindig lesz, míg el nem fogy a Hold... |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 10-11-2006 @ 07:53 am
| Hozzászóló: Emericus (Ideje: 10-10-2006 @ 09:39 pm)
Comment: Nagyon mélyen érintett, főleg az utolsó két sor. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Audrey (Ideje: 10-10-2006 @ 10:50 pm)
Comment: És mi történik holdfogyatkozáskor???
Gyönyörű vers, régen olvastam már Tőled... Ez megfogott... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Netelka (Ideje: 10-11-2006 @ 07:59 am)
Comment: Gyönyörű a versed, Laci. Gratulálok! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Fata_Morgana (Ideje: 10-11-2006 @ 01:38 pm)
Comment: Szerintem bőgtem rajta és ha együtt vagyunk a szereptársammal, egyszerre is ment volna, szerintem, de Neked bizonygassam? :)) Szóval ezt váltotta ki belőlem a versed és akkor ez egy jó vers, mivel hatott, úgy látom, mások szerint is. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szemilla (Ideje: 10-11-2006 @ 02:58 pm)
Comment: ilyenkor érzem, hogy milyen keveset tudok rólad.... (gyönyörű!) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: kerlac (Ideje: 10-11-2006 @ 03:10 pm)
Comment: Köszönöm Nektek! Régóta érlelődött ez a vers. Örülök, hogy megérintett. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: gabiga (Ideje: 10-11-2006 @ 05:47 pm)
Comment: Szép! A Hold sosem fogy el, ahogy a szeretet is örök - csak mi látjuk, hogy folyton fogy és növekszik, ahogy az életünkben is váltakoznak a jó és rossz időszakok. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 10-11-2006 @ 06:26 pm)
Comment: Azonos érzelmekből és azonos identitásból fakadó gondolatok. A szándékod eléred, elgondolkodtatsz és esztétikumot adsz nekünk ! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: zsuka49 (Ideje: 10-11-2006 @ 07:02 pm)
Comment: Tényleg nagyon szép, remek vers, gratulálok: Zsuzsi |
|
|
|
|
| Hozzászóló: csingi (Ideje: 10-11-2006 @ 08:42 pm)
Comment: Sokan szóltak már és mind igaz, amit leírtak. Számomra mindaz a Rád jellemző szimbolika, ami néha súlyos, néha áttetsző, egyféle expozíció ahhoz a négy sorhoz, ami nekem a lényeges: "Sírtál az égre, és könnyeztél némán
Mert jobban fáj, ha valaki lát.
Megremegtél, ha valaki szólt
Szavakat, mit lelked gondolt" Ezek a sorok nagyon valóságos és keserves belső harcok, és tovább is fűzhető lett volna (ha én írtam volna), de lezártad egy optimista végkicsengéssel. Ez jó, mert ez vagy Te. Ez a Te lelked, ami megszólított, hogy továbbgondoljam a magamét.
|
|
|
|
|
| Hozzászóló: kisssp (Ideje: 10-11-2006 @ 10:02 pm)
Comment: Szép a versed. Nagyon tetszett.
Üdv.: Péter |
|
|
|
|
| Hozzászóló: veva (Ideje: 10-12-2006 @ 09:52 am)
Comment: Ebben a versedben annyi a gondolat, hogy képtelen vagyok összefoglalni pár szóban (pedig, ugye nem vagyok locsogós! ;)). Mindenképpen a múltba is elvisz, s bár teljesen tudható, hogy ez nem az én múltam, mégis megmozdulnak az emlékek. Nagyon mélyről ásott érzelmeket jelenítesz meg benne. Olyan, mint egy halk szelíd dallam – jólesett odafigyelni rá! |
|
|
|
|
|
