| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
1 Ideje:: 09-30-2007 @ 02:56 pm |
|
|
|
|
Nyálkás lila köd pereg sűrűn a hegy alól: néma,
Néma madarak reccsenő szárnyát ragasztja
Gödrök száján kúszik és csókol: látni
Látni nyelvét ahogy megfojtja fogaik
És a gödrökben puha vízzé fagynak
Fojtófekete hullámaim
2006. dec. 16.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 09-30-2007 @ 02:56 pm
| Hozzászóló: kiralylany (Ideje: 10-01-2007 @ 10:15 am)
Comment: hm.... Különös vers. Nekem a későőszi Mecsek képe ugrott be varjakkal, eső után... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Nefelejccss (Ideje: 10-01-2007 @ 02:24 pm)
Comment: Kedves Tosh! Ne hari, szerinted biztosan ez a költészet, amiről kioktattál, de én egy árva szót nem értek az egészből...
Legfeljebb annyit tudok kiszűrni, hogy az én lenézett írásomban a "fojtó fekete" két szóból állna, és ha az első sor végén írásjelet (vesszőt) használok, akkor a további sorokban is ezt teszem, legalábbis ponttal zárom "profi" versemet.
Amúgy biztosan valóban nagyon értékes gondolatok, csak én vagyok tanulatlan, és igazad van, rím - ami szerinted rontja a verset - egy darab sincs benne.
További sok szép sikert: Nefi
|
|
|
|
|
| Hozzászóló: AngyaliAndi (Ideje: 10-01-2007 @ 04:36 pm)
Comment: Érdekes. Puszi: Andi |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Tosh (Ideje: 10-01-2007 @ 07:43 pm)
Comment: Kedves Nefi!
Neem. Te nagyon félreértettél. És nem kioktattalak, hanem csak leírtam a véleményem, hátha épülésedre szolgál.
Szó sincs róla, hogy a rím rontaná a verset. A rím javítja a verset. Annyi mindent tud hozzáadni. Meg még sokminden van, ami rengeteget tud hozzáadni. Én semmi ilyet nem írtam az enyémbe, sőt ez nem is igazán vers; vagy nem is tudom. Inkább nevezném tömör szépprózának, mint versnek.
Nem azért nincsenek rímek, mert nem szeretem őket. Nem. Azért nincsenek, mert nem tudok írni rímeket.
Te viszont tudsz szép rímeket írni, ez nagy dolog és jó dolog. De nem minden. Az én versem csak tartalom, mert kevés vagyok, hogy formával vegyítsem. A tied tartalom és forma elegye.
És az én problémám pusztán annyi, hogy a forma sosem változtathat egy árva szót sem a tartalmon. Mert annál semmi sem lehet fontosabb.
Persze lehet olyan verset is írni (most nem a tiedre utalok, mert ez nem lenne igaz rá) ami nem szól semmiről, de nagyon szép dallamos és szépen rímel. Ez olyan dal lenne, halandzsa dal. De ez nem lenne elég. Viszont szerintem ha dallam nincs az már valamire elég. Nem zseniális, nem az igazi, de legalább őszinte és belülről szól.
Nekem nem ez a mesterségem, neked sem. De azért akarhatunk törekedni rá hogy szép verseket írjunk, nem igaz?
Ha már ez egy irodalomelméleti vita, akkor had hozzak egy példát a magyar irodalomból: a 20as években Magyarországot elérte az avant-garde és Kosztolányi áttért a szabadvers formára. Amikor készőb bekövetkezik ennek a klasszicizálódása, akkor visszatér a klasszikus formákhoz (lásd Őszi reggel, ammi szabadvers ugyan, de a közepén jambikusba fordul, vagy egy későbbi, a Számadás, ami viszont szonett - talán a létező legkötöttebb forma) és egész lírája sokkal tömörebb, igazabb és mélyebb lesz (és nem csak szerintem). Akkor tanult meg igazán őszintén rímeket írni, és azok gyönyörű rímek. Az ember úgy érzi, mintha nem is a forma kötné rá, csak így beszélne, mosrmogna magában, természetesen. |
|
|
|
|
|
