Óvatlanság

Egy fiatal lány ébredezik a tó partján fekve,
Kábán eszmél rá, hogy meztelen a teste.
Haja kócos, szemfestéke, rúzsa el van kenve,
Nem tudja pontosan, mi is történt este.

Oldalra pillant. Nem lát senkit. Üres a part.
Megerőszakolták? Talán teherbe esett? Most attól tart.
Ruháit keresi. Azok szétdobálva hevernek odább,
Igyekszik erejét összeszedni, s indulni innen tovább.

A Nap lassan felkel. Emlékezni próbál,
Míg gyötörten a bokrok között kószál.
Sírni kezd, s ekkor jut eszébe,
Hogy a barátnőjével indultak tegnap az "estébe".

Egy szórakozóhelyre mentek inni és táncolni.
Gondolatai közben erősen kezdi a homlokát ráncolni.
Mintha odajött volna hozzájuk három srác, tenni a "szépet".
Nehezen bár, de megkísérli felidézni azt a képet.

Nevettek, csevegtek, mintha a barátnője elment volna.
S attól kezdve a történet csak róla szólna.
A fiúk hozták a koktélokat. Talán randidrogot tettek bele?
Az megmagyarázná ezt a "homályt", s azt, hogy bánhattak így el vele.

Most mitévő legyen? Merjen beszélni otthon róla?
Attól kezdve az élete a szobafogságról szólna.
Csak nehogy terhes legyen! Hiszen akkor mindennek vége.
Úgy érzi ezt a titkot meg kell tartania, mert ettől függ a léte.