A feladás szélén új reményt keltettél,
Puha szavaiddal nem is tudod mit tettél.
Megérintetted törékeny vérző testem
Megtaláltam a valakit benned.
Letépett szárnyaim tudtodon kívül visszaragasztottad,
Szétesett lelkem lágyan összeforrasztottad.
Talán soha nem tudod meg mit kaptam tőled,
De kívánom, hogy a boldogság ne vesszen ki belőled.
Kapaszkodót nyújtottál mikor azt hittem senki sem segíthet
A szakadék szélére nyugodtan sétáltál
S nem fogtad meg kezem, csak megszólítottál.
Csodálatos érzés hatalmába kerget
A legszebb, hogy soha nem tudhatod ezt meg.
Köszönöm. |