Hogy is higgyek...

Hogy is higgyek a verseidnek
a benne leírott szavaknak,
az egyik oldalon így hívnak
egy másikon már más a neved,
igazságra tanítod gyermeked
de magad sem tudod mi az,
és holnap csodálkozol azon
hogy senki sem hisz már neked.

Neved az oldalakkal változik
de verseid sora ugyanaz,
az egyiket a napsugár írta
a másikat egy téli hóvihar,
a napi hangulatodtól függ
melyik nevedet használod,
lehet a hajtó erő neked
csak a modern reklámipar.

Addig míg ismeretlen vagy
keresel egy szimbolikus nevet,
de ha majd egyszer ismert leszel
akkor mindegy, hogy, hogy hívnak,
és majd megbújsz azoktól
akik téged ma ismerté tettek,
de ha így haladsz eléred majd,
hogy öregségedre megvetnek.

Felfelé menéskor most te is
két-három lépcsőt is ugrasz,
sok embertársad hátán
ott hagyod a lábnyomodat,
de majd lefelé meglátod
néha esni fogsz egy emeletet,
de hiába is keresed mindenhol
sehol sem találsz már egy barátot.