Nem értek semmit! De tényleg semmit sem értek! Itt vagyok negyvenen túl négy gyerekkel, és nem értem. Tessék mondani, mi az a szex?

Ha arra gondolok, hogy még anyám is azt szerette volna, hogy szűzen menjek férjhez, akkor azt kell gondolnom, hogy a szex vagy nem fontos, vagy a házasság tartozéka, vagy bárkivel megtanulható.
Nos, ami azt illeti, jelenlegi ismereteim szerint egyik sem áll fent.
Persze ott vannak az apácák, ők egész jól elvannak szex nélkül, tehát lehet, hogy a szex tényleg nem olyan fontos.

Aztán ott van az ifjú Kierkegaard, aki lazán kijelenti, hogy a szex azóta bűn, mióta Ádám és Éva kiűzetett a Paradicsomból. Na, persze. Könnyű az édenben gondtalanul szexelni, ahol közel távol sehol egy másik nő, vagy egy másik férfi. Ott egyszerű minden. Csak te meg én. Nem kell egymást birtokolni. Minek? Hiszen elveszíteni sem lehet.

Ez a fránya birtoklás! A földesúr joga az első éjszakához. Ez itt a lényeg. Akivel szexelek, annak a birtoka leszek.
Na, de hol van itt a szerelem?
Jó, tudom, tudom. Ki beszél itt szerelemről?
Jaj, bocsánat. Én azt hittem, hogy a szex meg a szerelem...
Szóval, hogy a két dolog...
Szóval, hogy összefügg, vagy mi fene.

Jaj, gyermek! Ébredj már fel! Ha a szex meg a szerelem összefüggne, akkor ugyebár ha elmúlik a szerelem, akkor elmúlik a szex is. Csakhogy a szex nem múlik el, mert az alanyi jogon jár a házasságban. És akivel szexelek, azt birtokolom, tehát szexelni muszáj, hogy el ne veszítsem a birtokjogomat.

Bár hallottam már olyan történetet is, hogy úgy élt együtt egy férfi meg egy nő, hogy évek óta nem szexeltek. Volt három gyerekük (valami tíz együttlétből), szóval a feladat adva volt: fel kell nevelni a gyerekeket.
Elmentek pszichológushoz is, meg minden, de a pszichológus még ilyet nem látott.
Szerették egymást, csak épp a pasinak nem volt libidója.
Ezt pontosan nem tudom mit jelent, de így mesélte a nő.

Aztán ott van az a másik eset.
Az ötgyerekes anyuka, aki 30 éves, és azért vörös a haja, mert a férje így akarja. Ugyan utál tükörbe nézni, mert ki nem állhatja a vörös hajat, de valamiért úgy érzi, meg kell tennie. Mióta védekezni kezdtek (az ötödik gyerek után), teljes káosz van a lelkében. Úgy érzi megsérti a törvényeket, amik eddig irányították az életét. Így van az anális és orális szexszel is. Ki nem állhatja egyiket sem, de a férje kedvéért eltűri.
Egyetlen dologra mondott nemet.
A műkörömre. Az zavarta mosogatás közben.

Jesszusom! Hol élek én?
Na, jó. Majd az újság megmondja. Azt írja az újság: lehet jó a férjemmel is.
Persze néhány trükköt nem árt bedobni: szexis fehérnemű, bilincskarika az ágy sarkánál, korbács a falon:)))
(na, jó... csak vicceltem! nem kell szemillát ilyen módon elképzelni éjszakánként! :))) ) 

Tehát: ott tartottam, hogy most már kiderült, hogy a szex lehet jó is. Na, igen. De ha lehet jó is, akkor mitől jó?
Vannak akik azt mondják, hogy a szex az csak úgy önmagában is lehet jó. Nem kell hozzá szerelem, meg semmi, csak jó.
Ha ez így van, akkor mi köze ennek a birtokláshoz?
Miért kell birtokolni a másikat, ha a szex lehet csak úgy -önmagában is jó.
Persze én ezt sosem értettem, hogy ha csak ez a lényeg, hogy jó legyen, akkor miért nem egyedül, úgy ahogy jól esik?
Mitől lesz több, ha egy másik embernek is jó, mikor nekem is jó, ha egyébként semmi közöm hozzá?
Hiszen annyi embernek jó, mikor nekem is jó - a nagy számok törvénye alapján....
(oksa! nem viccelek többet.)

Szóval semmit nem tudok a szexről.
Azt hittem, az a lényeg, hogy szerelem legyen, mert a szex önmagában nem elég.
Azt hittem, a teljességhez kell, mert a szerelem önmagában kevés, de ez sem igaz. A teljesség olyan sokféle formában létezik.
Ha felnőnek a gyerekek elmegyek apácának.
Akkor már úgysem illik ilyen dolgokon törnöm a fejemet.