Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Retro élmények (I.) Fény panzió 79 Ideje:: 07-26-2020 @ 08:49 pm |
|
|
|
|
Retro élmények ( I. )
( Fény panzió 79 )
A kalózvitorlás körüli bolondéria váratlanul véget ért.
– Itt a helyi hírlap –, újságolta egy messziről jött nyaraló. – A kalózhajót tövig lebontották, hogy átalakítva újjáépítsék.
– Vagyis ezen a nyáron már hiába próbálnánk ide csábítani a hajóépítő mestereket! Tehát nem lesz kalózvitorlásunk…
Hár akkor ebben is maradtak. Az Alapítványra amúgy is szívet melengetőbb élmények vártak.
Evelint a régi szép emlékek csábították vissza a Fény panzióba. Néhány napot szánt a nosztalgiára, de aztán több hét lett belőle, mert kórusban kérlelték, hogy legyen újra az a tüneményes hosztessz, mint hajdanán.
Legfőképp az Elnök Úr, Zsuzsika, valamint a tiszaláposi Galaktika Kör népes csapatának elhelyezése lett a gondja. Ezért a maga bűbájos módján a szállóvendégek felének visszamondta a foglalását, hogy minden figyelmét a régen várt társaság méltó fogadására fordíthassa. Eljött az örömteli találkozások pillanata.
Először is a tele busszal érkező galaktikásokat üdvözölték. Ők pedig Gerzsont, az Alapítványhoz átpártolt technikusukat, aki a Coanda-effektussal repkedő, meglovagolható drónok elektrikáját megszerkeszteni maradt Berci bácsi és Borbás mellett. Most is mellettük találtak rá, amint épp a kiskocsira szerelt fűnyíró robot önállósítását programozta, hogy a hatóköre ne függjön egy „villanypásztortól”, mint a Guszti bácsi birtokán megismert példánynak.
– Gyere, Némó Kapitány! Próbáld ki a fűnyíródat!
Nem is habozott, a simán gördülő szerkezetet kihúzta a jégpálya helyén sarjadt gyep szélére. Kezébe adták az okostelefont, és Gerzson elmagyarázta, hogyan kezelje.
– Köszönöm, fiúk! De azt már én állítom be, hogy milyen ábrát rajzoljon.
Ment, mint a karikacsapás! A kiskocsi rámpájáról legördült a fűnyíró robot, egy galaxison túlra szánt üzenetet varázsolt, majd mint aki jól végezte a dolgát, visszakúszott a szervízkocsira szerelt remizbe.
Berci bácsi és Némó Kapitány összenéztek.
– Fölöslegesen süllyesztettük az indukciós kábelt a gyep szélére. – Erről árulkodott a tekintetük.
Borbás hangot is adott a véleményének:
– Ezzel is csak nekem gyűlik meg a bajom. – De azért szolgálatkészen hozzáfogott a „villanypásztor” felszámolásához.
A karantén idején az ikrek túljutottak a pubertás korszakon, és kellemes modorú, jó megjelenésű fiatalemberekké nőtték ki magukat. Felajánlották, hogy a Zaporozsec „dübörgő” után kötik a kiskocsit, és bárhová elvontatják, ahol csak gabonaköröknek alkalmas terepet találnak.
Közben a frissítő falatok után beindult egy spontán szimpozion, ahol szokás szerint Hegymeg Úr vitte a szót. A vendéglátók nem felejtették, hogy ő a tiszaláposi művház igazgatója, a titkárnője pedig a mindentudó famulusa.
– Ugyancsak meglepődve látom, hogy még mindig a világűrbe küldött Pioneer-tábla másolata díszeleg a panzió homlokzatán.
A famulus titkárnő készségesen magyarázta, hogy mindenki képben legyen:
– Az a bizonyos fémtábla, ami különös ábrákkal van telekarcolva. Baloldalt értelmezésre váró szimbólumokkal, jobboldalt Ádám és Éva ruhátlan alakjával.
– Arra számítottam, hogy már levettétek – folytatta a főnöke.
– Ugyan miért? – replikáztak az Alapítvány részéről. – Emlékezzetek, hogy milyen jót szórakoztunk a saját űrbe küldhető ötleteinkkel! Zsuzsika például a Rubik-kockát vetítette volna az űrbe.
– Hát azért, mert ha egy nálunk fejlettebb fajjal akadnánk össze, szükségszerűen úgy járnánk, mint az amerikai őslakosok, miután Kolumbusz felfedezte a kontinensüket. Ezt maga Stephen Hawking mondta, akit ugye nem kell bemutatnom.
A titkárnő még megtoldotta:
– Jó esetben. Mert az is előfordulhat, hogy az idegenek szemében olyanok lennénk, mint a baktériumok, ezért pillanatok alatt kiirtanának minket. Ezért végzetes hiba, hogy megpróbáljuk felhívni magunkra a figyelmüket.
Szintén nagy nevekre hivatkozva az alapítványiak kapásból cáfolták ezt a nézetet, és beindult egy heves vita. Mielőtt eluralkodtak volna a szenvedélyek, Gerzson egy kedves meglepetéssel szolgált:
– Bocsánat, én videóra vettem néhány emlékezetes pillanatot a felejthetetlen élményeinkből. Engedelmetekkel most levetítek egyet.
Lám csak, a kis kedvenc csitrit, Zsuzsikát láthatták a videón, amikor irulva-pirulva előadta a javaslatát egy virtuális Rubik-kocka világűrbe küldéséről.
De hát azóta már nagylány lett. Most éppen Stefánia Asszony, Evelin és a konyhafőnök Mari néni társaságában ismerkedik a panzió üzemeltetésével. Kellemes meglepetés lesz az Elnök Úrnak, hogy a lánya szükség esetén kész átvenni a Fény panzió irányítását.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 07-31-2020 @ 02:17 am
Hozzászóló: a_leb (Ideje: 07-30-2020 @ 03:24 pm) Comment: Olvaslak, Tibor, és egyre inkább megnézném ezt a Fény-panziót :-). Remek, mozgalmas a történet, lezár és kinyit elemeket, így szinte folyamatos történik valami, izgalmas. A "galakika" szóból egy "t" kimaradt, nem mintha ez bármit csökkentene az írásod értéken, de megütötte a szemem. Nagy örömmel olvaslak.
aLéb |
|
|
|
|
Hozzászóló: thyborc (Ideje: 07-31-2020 @ 02:24 am) Comment: Köszönöm, kedves A_Leb, a türelmes olvasást. Még a betűkihagyásra is felfigyeltél... Rögtön ki is javítottam, ennyit a galaktikások is megérdemelnek. Üdv. Tibor |
|
|
|
|
|