tegnap hajnalban arra ébredtem, hogy a jobb arcom az állam, a szemem és a fülem között bedagadt, fáj, feszül... ittam egy kis vizet és visszaaludtam.

este apu azt mondta, hogy nem vagyok normális... azért, mert nem mentem el orvoshoz... (pedig csak azért mentünk át, mert az új kenyérsütővel anyu beígért egy finom, friss kenyeret)... apu elvitt az ügyeletre, nem volt apelláta. mondtam a dokinak, hogy ha már itt vagyok, megemlíteném, hogy egy hete van folyamatosan hőemelkedésem... nem láz, csak 37,5-37,6, de azért gyengít rendesen és nem biztos, hogy ez normális... járvány is van vagy mi... meg sem hallotta... elküldött a Tétényi úti kórházba az arcommal, a sebészetre... vizitdíjat ne fizessek, majd a kórházban elkérik... de lehet, hogy 2-3 napig is bent tartanak, úgyhogy otthon csomagoljak, mielőtt elindulunk...

a kórházban megvizsgált egy dokinő, kérdezte, nincs -e lázam... mondtam, hogy egy hete mi van... várjak, írjak alá, majd hív egy sebészt, vizitdíjat nem kell fizetni...
a sebész doki első kérdése az volt, van -e lázam, erre elmondtam harmadszor is, hogy mi van... szerencsére eszébe sem jutott, hogy bent tartson, kaptam kencét, kötést az arcomra... már kezdi lassan visszanyerni eredeti formáját...

és én változatlanul hőemelkedéssel próbálok pihenni, miközben totál gyenge vagyok, és épp most hallgatom az rtl-en, hogy egyre nagyobb az influenzajárvány...

lehet, hogy ez első olvasásra felháborító... viszont én voltam a hülye, amikor a harmadik dokinál nem kérdeztem meg: doktor úr, ne haragudjon, de maga a harmadik orvos, akinek az elmúlt négy órában említettem, hogy... nem írna fel valami gyógyszert?