Nyertem ugyanis 2 jegyet a Ferdinand Hodler kiállításra a szépművészeti múzeumba!:)) Egész véletlen volt, csak be kellett jelölni, hogy a festő hol született (Svájcban.) De az egészről teljesen el is felejtkeztem, amikor kaptam egy levelet, hogy nyertem. Nagyon tetszettek nekem a festményei. A századfordulón élt, és szimbolista volt. De festett sok tájképet, fákat, magányos fiatal lányokat. Ezek is nagyon jók. De van két abszolút kedvencem! Az egyik az "Igazság", amit a Dreyfuss-per kapcsán festett, mert ő is Dreyfuss mellett állt. Mindig mondtam, hogy az "igazság" nem az én igazságom, hanem van abszolút, egyetemes igazság is, nade nem gondoltam volna, hogy egy festményen fogom viszontlátni:)) Mint festmény, nagy hatással van az emberre. De még ennél is jobban szerettem a "kiválasztott" c. képet. Középen a kisfia látható, amint éppen imádkozik, körülötte angyalok kék ruhában, kezükben virággal. Ezt nagy élmény volt látni, és jóérzés!:))
Aztán ...valahogy rákerültem a Magyar Írószövetség levelezési listájára, és ott kaptam egy mailt, hogy lesz a Galériában (Miskolcon) egy kiállítás-megnyitó. Gondoltam, mért ne mehetnék el. Tegnap voltam. És rendkívül jól éreztem magam!:)) Egyedül mentem. De több emberrel is elbeszélgettem arról, hogy mennyire különlegesek ezek a festmények. Hogy vajon, hogyan készülhettek (valaki azt, mondta, tűzzománc), és hogy melyik a legszebb. Egyébként, ha százalékos arányt számoltam volna, itt is sokkal több nő volt, (idősebb, fiatalabb egyaránt), mint amennyi férfi ... A festő, Pálfalusi Attila absztrakt expresszionista stílusban fest, bár én kapásból azt mondtam volna, avantgárd ... Nagyon tetszettek nekem a festményei! El is neveztem őket, hatalmas egyszínű mandaláknak!:)) Nagy kérdés, hogy honnan vett akkora körzőt a tökéletes körformához, nem is beszélve az oválisról:))
Itt is 2 kedvencem volt. A narancssárga, fehér cirkás, ehhez nagyon érdekes érzés volt egész közel menni. Az ember vágyott rá, hogy közel menjen a festményekhez, és megsimogassa őket. Ezt többen is csinálták, és nem szólt ránk senki:)) A másik sokkal kisebb volt, tűzpiros, fehér cirkás. Mindenki azt, mondta, hogy az a legszebb. Mintha óriási napok lettek volna, különböző színekben. Pl. volt hatalmas fehér, fekete cirkákkal, és fordítva. Ezek is egész különleges érzést keltettek az emberben. A világmindenségre, a teljességre emlékeztettek. A megnyitón el is hangzott, hogy a festő vallásos, és Istenhez fűződő érzéseit szerette volna lefesteni. De akkor, ez egy formabontó, avantgard Isten:))
Sajnos nincs annyi időm, hogy képeket is keressek, de menjetek el és nézzétek meg! A Hodler kiállítás még dec. 15-ig nyitva van. |
