Fullextra.hu - Hányszor hittem (Ars poetica)

Oh! Hányszor éreztem már, hogy kiégtem, S vége – meghalt bennem örökre a dal! Elfogyott a szó, búsan némán néztem, Ahogy nekem ütközik a jéghideg fal. Oh! Hányszor, de hányszor hittem, hogy vége, Mert nem ír a toll, s elfogyott a papír! Ám, ha írok – akkor repülök, égek, Mûveimen nem fog idõ, s nem fog radír. Belülrõl az alkotás fût, nyom és feszít, Szívemben érzem, hogy írni, írni kell! Életem erõt az alkotásból merít, Ha nem lenne, létem léhán múlna el. Ezért is írok, hisz él bennem a remény, S a jövõ záloga - így lesz e költemény. 2006. augusztus 12.