Fullextra.hu - Szilánkok - Irodalmi évfordulók: Tersánszky Józsi Jenő

125 éve született Tersánszky Józsi Jenő. Jól sportolt, vonzódott a festészethez, de leginkább a vele járó „bohémság”. Budapesten elkezdte a jogi egyetemet is, de hamar kimaradt, mert elmulatta a rávalót.

Tersánszky Józsi Jenő
(Nagybánya, 1888. szeptember 13. - Budapest, 1969. június 12.)

Nagyon sokan akkor találkoztak a nevével, amikor olvasták ( hallották, látták) Misi Mókus kalandjai című meseregényét, amely nagyon sok nemzedék számára kedves emlék lett.
Addig azonban hosszú utat járt be. Polgári családban született 1888-ban szeptember 13-án. Jól sportolt, vonzódott a festészethez, de leginkább a vele járó „bohémság”. Budapesten elkezdte a jogi egyetemet is, de hamar kimaradt, mert elmulatta a rávalót.
A Nyugat című irodalmi folyóirat - Osvát Ernő - felfedezettje lett: 1910-ben itt publikálta első novelláját. Elbeszéléskötetét is a Nyugat adta ki egy évvel később. 1914 és 1918 között harcolt az első világháborúban. Hadi élményeiről tudósította a Nyugatot, és itt jelent meg a Viszontlátásra, drága... című kisregénye 1916-ban. A hírnevét meghozó írást Ady az első magyar háborús regénynek tartotta. Tersánszky 1918-ban olasz hadifogságba esett. Csak egy évvel később ért Budapestre.
A nélkülöző író 1921-ben az Erzsébet hídról a Dunába ugrott, de megmenekült. Még ebben az évben megnősült. Ugyancsak 1921-ben jelent meg a Kakuk Marci ifjúsága című regénye. Címszereplője lett a legnépszerűbb hőse: a Kakuk Marciról szóló regényciklust húsz évig írta. A 1920-as években sorra jelentek meg novellái és kisregényei, köztük A céda és a szűz (1924), amelynek megjelenése után szemérem elleni vétség miatt perbe fogták, és két hónapra ítélték. 1929-ben jelent meg a háborús témájú, A margarétás dal című kisregénye.
1929 és 1934 között négyszer kapott Baumgarten-díjat. Kihasználva zenei tehetségét is, az 1930-as évek elején egy sajátos színházi társulatot alapított, a Képeskönyv Kabarét: groteszk, zenés számokkal léptek fel kabarékban. 1939-ben Tersánszky zenehumoristaként is szerepelt.
A második világháború idején zsidókat bújtatott, köztük saját feleségét is. A háború után meg-próbálta felújítani kabaréját, majd a Magyar Rádió Gyermekújság rovata alkalmazta.
Az 1950-es évek elején műveit nem közölték, ekkor fordult a gyerekirodalom felé.
1956-tól a Magvető Könyvkiadó megindította életműsorozatát.
Tersánszky hősei bohémek, csavargók, a függetlenségüket védő, öntörvényű figurák. Az írót mindvégig foglalkoztatták a társadalmi képmutatás különböző megnyilvánulási formái, alakjai ez ellen lázadnak a maguk pátoszmentes és többnyire öntudatlan módján. A regények cselekményszervező ereje inkább a véletlen vagy az ösztönszerűség, kevésbé a lélektaniság. A regények fordulatosak, izgalmasak, tele kalanddal, a szövegben mindig megbúvó humort erősítő anekdotákkal, derűs, életigenlő játékossággal. A regények szerkezete és elbeszélésmódja a modernség előtti prózával rokon. Előbeszédszerű előadásmódjuk ugyanakkor jóval változatosabb, több rétegű, mint elődeiké.
Kakuk Marci, a csavargó - akinek alakját sokszor azonosítják a szerzőével - összetett, több nyelvi rétegből formálódott természetes hangja a társadalmon kívül rekedt hős sajátos gondolkodásmódját mutatja. Egészen más világérzékelést mutat például az említett két háborús regény női elbeszélőinek - egymástól is erősen különböző - nyelve.

A Kép Képeslap Koffán Károly felvétele 1960-as évek MNM.
Ajánlott irodalom: Rónay László: Tersánszky Józsi Jenő. Bp., 1983.; Virgonc szavak virgonc királya. In memóriám Tersánszky Józsi Jenő. Szerk., vál. Tarján Tamás. Bp., 1999.