| Küzdőtér |
|
|
|
 |
Vers: a_leb: Napkellet |
|
a_leb
Majd válaszolnál, ha nem lesz több kérdés,
a szemembe néznél, ha a köd felold,
megvághatnál, csak lásd a piros vért és
lecsókolnád azt, hogy így is birtokold,
és szorítanál, nem zavarna az sem,
a halálba ernyed minden végtagom,
mert az tép, az hajt; minden úgy szeressen
hogy csak rólad szóljon perc és alkalom,
hát nem, én ebben nem leszek tavasz, nyár,
átizzadt hajnal, lúdbőrös alkonyat,
s ha úgy éreznél, hogy magad maradsz már
s az álom is csak két-három fél konyak,
se tűz, se víz, se sáros pásztoróra,
dúdold meg magad lassú ringatóra.
(Hepp Béla)
|
|
| |
|
| "a_leb: Napkellet" | Belépés/Regisztráció | 1 hozzászólás | Search Discussion |
|
| | Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: a_leb: Napkellet (Pontok: 1)
- pzoli (pz1968@freemail.hu) Ideje: Szeptember 07, péntek, 12:19:42
(Adatok | Üzenet küldése) | | Kedves a_leb, hozzád mindig érdemes betérni, gratulálok! |
|
|
|
|
|
|
