Küzdőtér |
|
|
|
|
Vers: haaszi: Szüret |
|
haaszi
A múlt a vessző; felsáncolt föld,
amiből lassan életre tört
és lombosodva tőkévé vált,
érett terméssel űzve halált.
Göcsörtös teste gyűrűt nem hord,
de társa mind, kit e néhány hold
televény rögbe tűzött egyszer
egy sok borúban jártas ember,
kinek álmában isten táncolt
a dombokon, a homok-ráncolt
rónákon át; s megittasodva
követte őt az embercsorda.
A jelen: fürtök ékessége,
derékzsibbasztó szüret vége,
dalos puttonyok garmadája,
présfakasztott must aromája.
Az ember tervez, küszköd érte,
hogy vágyát, eszményét megélje,
s a pincében, a hordómélyben
a jövő érlelődik szépen.
(Haász Irén)
|
|
| |
|
"haaszi: Szüret" | Belépés/Regisztráció | 3 hozzászólás | Search Discussion |
| Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: haaszi: Szüret (Pontok: 1) - haaszi Ideje: November 25, vasárnap, 14:51:40 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Köszönöm szépen a beválogatást, kedves Tavinárcisz! |
|
|
|
|
|
Re: haaszi: Szüret (Pontok: 1) - Anna1955 (anna.lorinczi.l@gmail.com) Ideje: November 28, szerda, 18:53:01 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Kedves Irénke!
Nagy szeretettel olvastam a versed a kirakatban.
Fantasztikus ahogy végig viszed a folyamatot, a költő eszközeivel. Gratulálok. :))) |
|
|
|
|
|
|