Küzdőtér |
|
|
|
|
Vers: fényesi: Egy Advent |
|
fényesi
Az élnek kése van, a késnek ideje,
a szárnynak madártestű semmije,
a kőnek moccanása, de bennem
már csak a kés éle ér le, végtelen
szárny nélküli embertestembe.
A pornak útja van, mosolynak szája,
fénye az árnyéknak, sikolynak halála,
miértnek oka, éjnek lepkeszárnya
felett lelkek időt hajkurásznak,
kacagó rendben semmivé válnak.
Hol vagyok én benned, mi vagyok
én benned világ? Mivé teszel, mivé
leszel bennem keresztnek árnyéka?
(Tóth János )
|
|
| |
|
"fényesi: Egy Advent" | Belépés/Regisztráció | 2 hozzászólás | Search Discussion |
| Minden hozzászólás a beküldő tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
|
|
Re: fényesi: Egy Advent (Pontok: 1) - haaszi Ideje: December 22, szombat, 13:40:36 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | Versed elgondolkodtatott, kedves János, komoly kérdést testtél fel, keresem a választ. |
|
|
|
|
|
Re: fényesi: Egy Advent (Pontok: 1) - a_leb Ideje: December 31, hétfő, 15:39:59 (Adatok | Üzenet küldése | Blog) | János minden versében ott érzem az örök emberi kétségek sorolását, a hit kérdéseit. Jó helyen van itt ez a vers.
aLéb |
|
|
|
|
|
|