Fullextra.hu - hzsike: Tavaszi mámor

Tavaszi illatot hord a szél;
szántóföld fűszeres, jó szagát,
éltető víz lett a hókabát,
szigorú börtönőr volt a tél.

Feszül a csíra - már szűk a mag,
jövője várja a föld felett,
vágyódik látni a kék eget,
s érezni azt, ahogy tűz a Nap.

Bomlik a tavasz, a rügy fakad,
orgona formázza fürtjeit,
kitörni készül a zöld zenit,
madárka torkából dal szakad.

Zsibongva kering a kerge vér,
szabadság mámorba részegül,
virágos faágon fészek ül,
hajnalok danásza benne kél.

Szerelem bújik a fák alatt,
egy asszony dalolva útra kél
- parázna nótákat fú a szél -,
szoknyája combjára rátapad.

(H.Gábor Erzsébet)