Fullextra.hu - Netelka: A tétovákhoz

Fogadd el végre, hogy nem annyi az élet,
amit két kezed és gyönge lábad elbír,
hogy tényleg van, mi olykor annyira éget,
s a holnap lehet több, mint neked ásott sír.

Szűkre szabott valóságod zubbonyában
kínosan feszengsz múltad és a ma között,
de hiába jársz te mindig katonásan,
ha az az időszak messzire költözött.

Ne rémítsen, ha látod, hogy nem értenek,
és egyre csak süket fülekbe kiabálsz,
s hogy nyakadon már dagadnak a kék erek,
mert a nagyképű világ gőgje megaláz.

Látod, van, ki nem fél rálépni az útra,
pedig még neki is meg-megrogy a térde,
bölcs homlokát kétségek ezre zúzza,
mégis minden sorban ő kerül az élre.

Élete neki se más - dekoráció.
Ám ő tudja, mi van a díszletek mögött.
Minden út, minden kérdés elodázható,
de csak míg rád dobják az első földrögöt.