Skrym: Húrokat pendít a csend
Dátum: December 03, hétfő, 17:05:41 Téma: 30. szám
Zsibbadtan mosolyog a Hold, sötéten
és kajánul a vonatablakban, a töltésen
a kéntől megsárgult kövek hevernek mereven
Végtelenbe futó sínpár mellett s talán ellene
sír a hallgatás évszázadokon átívelő meséket
Minden nap erre járok és közben rád
gondolok. Vágyom rád, ölelnélek már
hideg folyóban, forró tűzben. Újkori és ősi
álmaim megosztanám Veled, ajkadra önteni
a szenvedélyt s a szűk hajnalt
Eltakarni tested, de soha sem feledni
az emléket ami vad, pogány táncra vár...
Hallom. Dallamos húrokat pendít a csend.
Énekel, játszik egy újabb zenét s megy
amerre vak szeme lát, nem figyel
a sebekre, amik marták a kottát. Les
minden parányi izzást, amit csak a tested fest...
|
|