Nem búcsúztam
Acélvirág, miért remegsz te itt? Ki volt, ki látta őt, akit elhitt? A kétely átkozott istent, embert, adott reményt, időt, ...aztán elvert.
Kemény. A vér ütötte szíj, a csat..., "Akár apám." Emléke így maradt. De ő ivott, na! És szakadt a húr! No, és neked ki szólt be, Égi Úr?!
Sötét a mély, ha álmodom szemét, hiába húz előre még e lét... Talán...a túloldal se' űr: egy vár, ahol ontotthajú remény, ki vár...
|
|