Sötét vízben úszik, nincs vége, hossza.
A világ bűneit cipeli hátán
Óceán vándora, nagy Leviathan;
Olykor alámerül, tisztára mossa.

Útja kijelölve, nincs semmi kétség,
Örökkön úszni fog, nem bántja idő,
Kopoltyút növeszt, ha feszül a tüdő.
Hallgatja egyre csak, mit sír a mélység.

Gondolata messze part fele kószál;
Kígyófészket sejdít a vaksötétben.
Mocorog valami benne oly régen;
Gyomrában próféta, üzenni próbál:

Marjátok egymást! Nem számít, ki kibe.
Közel az ítélet, reszkess Ninive!