:
Festett ősz
egy ház falán,
mindennap arra jár
a Lány,
s megcsodálja
gyermekét –
A képet Ő festette,
aznap után,
mikor szívében
véget ért
egy gyönyörű
szerelmes este …
Emlékszem,
leveleket sodort
egy arra tévedt
kósza szél –
a Lány fázósan
húzta össze
Önmagát –
Már egy órája
várta Kedvesét,
de az nem jött,
s nem is
telefonált.
Álma aznap éjjel
hideg széllel
telve jött,
s szíve helyére
egy jeges érzés
költözött –
Reggel útján
fázósan vette észre
azt az üres házfalat –
Elkészült a festmény
nem egészen
két nap alatt…
2007.10.15
(71 szó a szövegben) (698 olvasás)
szemilla: (02-07-2008 @ 06:21 am)
hmmm... egy regény néhány sorban! :)
mickey48: (02-07-2008 @ 07:56 pm)
Valóban - egy régi, régi dal, s talán a képet is látni - amint egy gyönyörű vörös rózsaszálat lassan belep a hó...
mickey48: (02-07-2008 @ 08:01 pm)
Köszönöm, hogy itt jártatok...
Eroica: (02-07-2008 @ 08:44 pm)
Ebből megint lehetne egy zenés vers, Mikikém! Ölellek!
Captnemo: (02-07-2008 @ 10:46 am)
Akaratlan Kovács Kati régi száma jutott eszembe, a Kislány és a festő. Bár ez más témájú, mégis... Valahogy el tudom képzelni még a képet is!:)
blue: (02-07-2008 @ 11:00 am)
Szép.
pentek13: (02-07-2008 @ 11:07 am)
Tetszik ahogy írsz.
AngyaliAndi: (02-07-2008 @ 11:36 am)
De szép Miki!:)))))))))))) Puszi: Andi
erda: (02-07-2008 @ 11:43 pm)
Nagyon szép ez a festett dal... :) Éva
