Így éjfél után nem látják, arcon futó könnyemet, mely félig gyűrt párnámra cseppenként lepereg. Így éjfél után minden, minden olyan más lesz, ilyenkor nincsenek végek s nincsenek kezdetek. Így éjfél után, egy órakor elhalkul a világ, gömbölyödve álmodik az összezúzott varázs,
s a nesztelen csendben senki sem hallja a lepelbe bújt árnyék sikongató szavát, akkor sem, ha égig jajdul,
