2010. 01. 06.
Julianna: (01-07-2010 @ 02:09 pm)
Én is jóbban szeretem télen a hóesést, mint a mostani latyakos feketeséget! Zuhog az eső kint, és inkább "Ess hó, ess három napig! ..." olvasom.
a_leb: (01-07-2010 @ 04:37 pm)
Érdekes vers, Zsuzsi... kicsit (nem is kicsit!) a gyermeki lélek bújik itt elő, de nem tudod elvonatkoztatni a felnőtt létedtől... nem is szabad, nagyon érzékletes így a kontraszt. A formai megoldások is úgy törik a mondanivalót, hogy érzem a szabadságvágy mellett a felelős döntések terhét, a fény mellett az árnyékot. Jó vers, tetszett.
aLéb
mango: (01-07-2010 @ 05:01 pm)
...jaj neee, ne biztatsd Zsuzsikám, esik az anélkül is :(((
Karcsy: (01-07-2010 @ 05:20 pm)
Egyetértek Bélával Szinte betűre ezt éreztem ki én is a versedből. Talán csak annyi még, hogy kihallom belőle a mindennapok kötelező monotonságából való kitörés iránti vágyat. A munkahely, haza, és így tovább napról napra mindig ugyanaz....
winner: (01-07-2010 @ 06:43 pm)
Van a versben egy megfoghatatlan ellentét. A hó a tisztaság, szűziesség jelképe. Ami alatta van az a feketeség a bűn és minden ami rossz. Nagyon tetszik a gondolatmenet, és kedvem volna a fehér hóban hemperegni.
lena1: (01-07-2010 @ 09:23 pm)
Nekem most a gyermekkorom jutott eszembe, ahogy elküldtek bennünket vízért reggel és csak délben mentünk haza, hótól ázott ruhában,
jéggé dermedt vízzel. Szeretettel ölellek Zsuzsika!
veva: (01-07-2010 @ 09:30 am)
Igen!!! :D Valami hasonlót szoktam érezni én is a hóesésben.
naiva: (01-07-2010 @ 10:20 pm)
Ugye ilyen veva?:))) Örülök, hogy egyet-érzünk!:) Puszi!
naiva: (01-07-2010 @ 10:23 pm)
Editkém, nálunk három napja esik a hó... De sajnos jósolják a hirtelen meleget és jön a latyak, na azt én sem szeretem!:) Örülök, hogy itt jártál! Sok puszi!
naiva: (01-07-2010 @ 10:27 pm)
Ez a versike csak úgy kibukott belőlem Béla. Igazad van: visszavágyódás a gyermeki létbe, a tisztaságba, amikor felhőtlen örömmel élveztük a telet... az életet.
naiva: (01-07-2010 @ 10:29 pm)
Anikóm, inkább a szép fehérségben gyönyörködöm, mint a szürkében...:) Még mindig jobb, mint az eső, vagy a ködös, sötét napok. Puszillak!:)
naiva: (01-07-2010 @ 10:32 pm)
Kedves Karcsi, igen, pontosan ez van benne, jól érzed. Örülök, hogy átment amit éreztem/érzek!:)
naiva: (01-07-2010 @ 10:38 pm)
Lacikám, igen ez is benne van. Kiábrándító ez a világ és a hófehér táj kicsit visszavitt a gondtalan, bűntelen gyermekkorba! Ma láttam egy kutyust, olyan jókedvűen hempergett a hóban, megjegyeztem a kolléganőmnek: legszívesebben én is ezt tenném!:)) Mondtam neki, csináljunk hóangyalt, csak kicsit fura lett volna, elég sokan jártak az utcán:)) Puszillak!
naiva: (01-07-2010 @ 10:41 pm)
Igen Lénám, bennem is rengeteg gyermekkori emlék jött elő... És a saját gyermekeimmel átélt téli emlékek, szánkózások, balatoni csúszkálások, hócsaták... Szeretem a havat, míg nem lesz sáros, piszkos, latyakos!:) Puszi!
Anna1955: (01-08-2010 @ 02:03 pm)
Nagyon szeretem nézni ahogy csendesen hullik, némaságra ítélve a tájat...valami megfoghatatlan csoda terül szét ilyenkor a városon is. Sajnos aztán csak bosszúság, de érdemes megállni egy pillanatra... Nagyon tetszett a versed...:))))
LEKA: (01-08-2010 @ 06:11 pm)
Én is fehér fátyolban szeretném látni a tájat! Ess hó, ess - ki ne nevess...Egy kicsit hidegebb sem ártana.
pumibu: (01-08-2010 @ 09:20 pm)
A hóangyalka jutott nekem is egyből eszembe ahogy olvastalak!Tiszta-fehér-angyali.Amíg elő nem bukkan mindaz, amit nem akarunk látni.Tetszik a versed(nem kicsit)!Pusza:Angi
naiva: (01-09-2010 @ 06:12 pm)
Hát igen Évikém... Ehelyett melegebb lett és olvad és esik az eső, és minden olyan lehangoló:( Köszönöm soraidat! Puszi:)
naiva: (01-09-2010 @ 06:13 pm)
Köszönöm Annám a véleményedet! Szép is a hóesés... nyugalmat áraszt:) Puszi: Zsuzsi
naiva: (01-09-2010 @ 06:15 pm)
Drága Angi, köszönöm értő olvasásosodat! Puszi!:))
Árvai,Emil: (01-10-2010 @ 04:13 pm)
Szeretem én is a hóesést, a szép fehér tájat... Ami szép, az szép. (Bár a gépkocsivezetők kevésbé örülnek neki...) Üdv.: Á.E.
naiva: (01-10-2010 @ 07:37 pm)
Igaz:)) Én most gyalogos szemszögből szemléltem a hóesést:) Más az úton lenni, vagy az úton lévőket hazavárni. Na az már nem annyira kellemes élmény:) Köszönöm ittjártadat! Zsuzsi