Télbe’, hóba’ napsugár
Táncol;
Tavaszba hív, hopp!

Fürge lépte szinte száll,
S rám szól:
Virág kinyílt ott.

És virág borítja lám
Szívem
Kiváncsi völgyét,

Élvezettel ízlelem
Már most
A nyár gyümölcsét.