Még illatozik a fenyő,
bár halkul a karácsonyi ének...
Az évnek vége van, napok vannak hátra,
s búcsúzik az év, csattan a falon egy-két
pezsgőspohár. Másnapossággal
kezdődik az új év, minden rendjén halad.
Ahogyan szokott...
A közös üzenőben a jókívánság újévire vált:
Mindenki kíván jókat mindenkinek, nekünk...
Kebelén van hely minden barátnak,
odatelepedhet a Fulli nyüzsgő világ!
Kinek hite van, erősödött!.. Kinek nincs?
Nem tüntet vele.
Sokan úgy vélik, " jobb , ha hallgatok "...
A csend ? Nyugtató balzsamja van,
mint a fenyőnek.
Újra jönnek a lelki válságról szóló vallomások,
mások részvéttel írnak alája,
sajnalatot, részvétet, biztató együttérzést...
a fullosoknak jó szíve van!
Megejelenik - néha - vidám, szórakoztató,
oda is kerül lábjegyzet..
"nevettem rajta, Pajtikám!
jó néha olvasni, vidámat is!"
És minden fajta lelkikiömlés megjelenik,
sorba'... és indul a masina, mint szokott!
Remény teljesülése, hogy így hordja felénk
a szél, jövőre is!.. az évvégi - fenyőillatot.
