:
Valamikor…
Hajdanán, mikor az én szívem is úgy dobogott,
mint tiétek, jó emberek és bennetek is jajong
valami néha... Egy lelkem legmélyén maradt
sejtelem gyötör, furcsán, állandóan... azóta,
hogy a filmet láttam... " Magányos vadász a
szív"... talán az emlékszik rá, aki látta, egyike
a kevés " nem hollywood stílusú " remeknek!
A szerep alakítása döbbenetes!... egyedül élő
társtalan, néma férfi, egyedül a zene felemelő
csodája egyetlen társa, magányra kárhozott
sorsra ítélt életének! Próbálkozás, utat mások
szívéhez találni kudarca után... valahol távol,
egy földöntúli világ mezőin vadászik vágyott
szív után, elhagyva e mostoha fájó világot.
Lelkemben hordozom régóta már - most újra
előjött valahogy - erősebben hatalmába kerít
befolyása...
(95 szó a szövegben) (898 olvasás)
