Gyémántként csillan csöppnyi méz,
Szemein (oh de szépek!) ébred a Fény...
Nap nagyot nyújtózik, bibor köntösét
Ölti magára, Hajnal pírja hasad elénk.

Ajkak ajkat vágyva keresnek,
Vad csata dúl!... távoli tengerek
Sistergő hullámain Szerelmi Nász!
Áldd, átkozdd! a szerelem csodás!

De csitt. Az Ősz már lopja a Nyárt.
Halkuló dallamok... völgyek ölén már
Fakúl sokszínű tarka virág,..
Oly szép mosolyod!.. álmodj tovább.

Arcodra, puha búcsucsókot lehelek...
A Nyarral együtt messzire megyek.
Lelkem jobbik fele itt marad Veled,
Messzi távolból így üzenek :

Nagyon, örökre S Z E R E T L E K !