Sóhajt a szél... érett búzaszemek
kókadtan borongnak .. lelked mélye
fakadó forrás, üde vize távol, messze.
Egyedül maradtál .. visszhang így felele.

Nem vagy egyedül, másoknak sem
könnyebb élete.. szólni valakihez?
kedvesen, szépen... kérdőjelek
szállnak az éj sötétjébe merülten

Lelkem összetört! Szánalomra
vágyhatom-e?.. Gyilkos egyedüllét!
... Merengő lelkem sóhaja
távolba szálló gondolatok

kongat távoli lélekharang...
árva, magányos madárdal
száll fel az égre...