CSAK JÁTÉK
       (Szűcs István)

Az utcalámpa szórta fénybe
kis lépcsőházkorlátra dőlve
eljátszik itt egy ifjú pár.

Kerek farát jól hátratartva
szuszog a lány előre bukva,
a melle ring, ahogy riszál.

A játszótársa rátapadva
szorgoskodik, és felkavarja
a lelke mélyét is talán.

Ügyeskedik előre nyúlva,
bibéjén játszik fürge ujja,
belé is őrül most a lány!

Bemozdul és a lüktetése
sikerrel jár a jó vitézre,
és együtt élvez ővele.
          ***
A gondtalan átjátszott percek
idővel szép értelmet nyernek.
Van most egy fattyú gyermeke.

              (2011-06-18)