Megsúgom a kék egeknek,

                                                     csillagoknak, fellegeknek,

                                                     réten nyíló kis virágnak

                                                     és a kerek nagyvilágnak,

                                                            mennyire szeretlek.

 

                                                     Megsúgom egy almafának,

                                                     dombok szelid hajlatának,

                                                     tónak és a vén folyónak,

                                                     hideg télen hógolyónak,

                                                            mennyire szeretlek.

 

                                                     Megsúgom az embereknek,

                                                     kutyáknak, ha hemperegnek,

                                                     kiscicáknak, őzikéknek,

                                                     múzeumban őszi képnek,

                                                             mennyire szeretlek.

 

                                                     Megsúgom a városoknak,

                                                     boltoknak, hol ácsorognak,

                                                     kocsmáknak és templomoknak,

                                                     gyertyáknak, ha bent lobognak,

                                                            mennyire szeretlek.

 

                                                     Megsúgom az éjszakának,

                                                     izzó szenvedély szagának,

                                                     gyorsan száguldó időnek,

                                                     múltunkat megszépítőnek,

                                                            mennyire szeretlek.

 

                                                     S ha lejárt a sok-sok óra,

                                                     e hajdan élt suttogóra,

                                                     mondd, szabad volt bízni titkot,

                                                     hiszen kifecsegte itt-ott,

                                                            mennyire szeretlek.